Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

1879. szeptember 13 Mohács nagyközség képviselőtestületének fölterjesztése a magyar kormányhoz a Baja—bezdáni Türr-féle tápcsatorna által a Margita-szigeten 13 ezer holdnyi vízzel elöntött kultúrterület megmentése érdekében Nagyméltóságú Miniszter Úr, Kegyelmes Urunk! Mohács nagyközség képviselőtestületének f. évi szeptember 8.-án tartott közgyűlésében hozott és A. alatt idecsatolt egyhangú határozata alapján küldöttségileg fordulunk a Nagyméltóságú Kormányhoz, hogy 14 ezer lélekszámú községünk végpusztulása ellen oltalomért esedezünk és a Baja —Bezdáni Türr-féle tápcsatorna által vízzel borított 13 ezer kataszter holdnyi birtokunk megmentését kérjük. Bár elismerjük, hogy a Ferenc-csatornatársulat részére kiadott és az 1870. 34.-ik t. cikkben foglalt engedély okmány alapján ama tápcsatorna törvényes alapon jött létre, — de kétségbe vonhatatlan tény, hogy magánbirtokunk végromlása árán s így a magánjog szentségének sérelmével, ha a Nagyméltóságú Kormány törvényes oltalmunkról nem gondoskodik. Ezen törvényes oltalmat biztosítja részünkre ugyancsak az 1870. 34. t. cikk 9. paragrafusa, mely szerint a Ferencz-csatorna Társulat köteles a csatorna vonala által átmetszett mindennemű vízlefolyásokat vagy a csatornába leereszteni, vagy régi irányukban a szomszédos földterületekre nézve ártalmatlanul továbbvezetni. Úgyszintén köteles az idézett t. cikknek 4 §-a c. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a tápcsatorna mentében levő töltéseket jó karban tartani. De sajnos! — és a Nagymélt. Kormány azt igen jól tudja, hogy a törvény ezen rendelkezése végrehajtva nem lett és így a Margita-szigeti birtokunk, mely 13 ezer katasztr. holdnyi területtel önfenntartásunk alapját képezte, rothadó, posvánnyá változott; marha állományunk elvesztett, rétjeink, gyümölcsöseink s legjobb szántóföldjeink nagy része undok posvány képét nyújtják. Igazolja ezen állításunkat, hogy a kir. adófelügyelő szigeti birtokunk adójának 9/jQ-ed részét volt kénytelen leírni s ezzel az állam jövedelme községünkben ez évben is 12 ezer forinttal csökkent. Igaz, hogy a Nagymélt. Kormány által immár kormánybiztos kiküldetésem mellett védtöltés emelésére vagyunk utalva; azonban Kegyelmes Urunk! nagy és költséges töltésekkel vizet, rothadó posványt bekeríteni nem akarunk és megnyugvásunkra szolgál Kormánybiztosunk eljárása, hogy arra kényszeríteni nem akar. Mély tisztelettel esedezünk a Nagyméltóságú Kormányhoz, hogy az 1870. 34. t. cikk 9. §-nak végrehajtásával adja vissza rétjeinket földjeinket. Kérve kérjük a Nagyméltóságú Kormányt, hogy az elzárt vizek lefolyásának állandó utat nyittasson. Ha a víz lefolyásáról gondoskodva lesz, meg fogjuk önmagunkat védeni a Duna árja ellen. Végre Kegyelmes Urunk! sürgős intézkedését kérjük, mert jól tudjuk azt, hogy a vízlevezetés áldásos és sikeres foganatosítását csak a Dunának jelen őszi alacsony vízállásánál remélhetjük. Hódoló tisztelettel ismételve jogos kérelmünket, maradunk Nagyméltóságodnak Mohácson 1879. évi szeptember 13-án legalázatosabb szolgái: Pyrker Gyula v. bíró, (olvashatatlan aláírás jegyző), Simits Antal albíró, Böröcz János esküdt, Bubreg J. Ivánácz András esküdt. (Tisztázat) Bm. L. Mohács nagyközség képviselőtestületi ir. 131/1879.