Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

1882. május 24 A mohácsi Kisdedóvó Egyesület kérése a képviselőtestülethez, hogy a város északi és déli részében közköltségen egy-egy óvodát állíttasson fel Tisztelt Képviselő Testület! A mohácsi Kisdedóvó egyesület f. évi jan. elsején tartott rendes évi közgyűlésén meggyőződvén arról, hogy az általa fenntartott 2 óvoda erejét kimeríti, holott városunkban még több óvodára is lenne szükség, — azon határozatot hozta, miszerint a t. Képviselőtestülethez folyamodjunk aziránt, hogy városunk északi és déli részén hol a szükség a legnagyobb, közköltségen egy óvodát felállítani méltóztassék. Egyletünk ezen óhaját a következő okokkal van szerencsém támogatni: 1. Rég elismert dolog, hogy az egyesek valamint a társadalom és község jóléte is azon egyesek lelki és szellemi erejével: az általános közműveltség fokával és azok keresetképességéve! a legszorosabb oki viszonyban áll. Mert minél több ismerettel, ügyességgel, igyekezettel és egyéb jótulajdonságokkal bírnak az egyesek: annál inkább lehet remélni, hogy azok mint családfők és anyák annak idején jólétet, boldogságot és megelégedést árasztanak legelőbb is saját családjaikra, közvetve azonban hasznukra válnak embertársaiknak és így a községnek is. Míg ellenben tudatlanok s rossz nevelésben részesültek családjaiknak s a társadalomnak többnyire csak gyötrelmére s kárára vannak. Az óvoda pedig azon intézmény, hol a fejlődni induló kisded lelke és értelme oly irányban vezettetik, oly nevelésben részesíttetik, mely azt a szép, jó, s hasznos iránt mindinkább fogékonnyá tévén, azon csírákat ülteti el a gyermekbe, melyek később a népiskola gondos ápolása mellett a legszebb gyümölcsöket képesek teremni. Szóval az óvoda az a hely, mely a legjobb alkalmat nyújtja arra, hogy az újabb nemzedék folyton jobbá s értelmesebbé fejiesztetvén ezáltal az általános jólét is szilárdabb gyökeret verjen. 2. Az is ismert dolog, hogy a földművelő és napszámos családoknál a szülők a gyermekeket munkájukra mindig magukkal nem vihetvén, azok otthon sokszor egészen magukra hagyatnak; mert különösen a nagy munka idejében nincs kire azokat bízniok; és így a magukra maradt gyermekek többnyire a legnagyobb veszélynek vannak kitéve, mi természetesen a távollevő szülőket is folytonos aggodalomban tartja. Ezen veszély és aggály azonnal megszűnnék, ha az illető gyermekek az óvodákban és a kellő felügyelet alatt lennének, hova a szülők őket reggel bevihetnék és estig ott hagyhatnák. 3. Tudjuk, hogy városunkban különböző nyelvűek vannak, kik egymást meg sem értik s hogy ezen körülmény különösen pedig a hivatalos magyar nyelv nem értése az illetőknek nagy hátránya van. Tudjuk továbbá, hogy több nyelv mellett az elemi iskolában is nehéz az előrehaladás; sőt hogy a rendetlen iskolába való járás mellett ott a magyar nyelvet nem is lehet teljesen elsajátítani. Már pedig ezen nagy baj az óvoda által legnagyobb részben szintén elháríttatnék, mert ott magyarul minden gyermek játszva megtanulna, úgy, hogy azt az elemi iskolában és azon túl is gyakorolván, mire felnőne, lassanként minden idegenszerűség megszűnnék közöltük, miáltal nemcsak hogy a legnagyobb szolgálatot tennők az illetőknek, hanem hazafias dolgot is cselekednénk, s városunk közművelődésére és az egymás közti nagyobb egyetértésre is bizonyosabb a legjótékonyabb befolyást gyakorolnánk. Ha a t. Képviselőtestület ezen nagyfontosságú okokat beható bírálat alá veszi: lehetetlen, hogy be ne lássa, miszerint azon áldozat, melyet a jelzett 2 óvoda felállításával éppen a legszegényebb osztály részére, melynél a gyermekek nevelé-