Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig
községi kórházban múlt hóról maradt 4. Felvétetett: —. Elbocsáttatott 2, meghalt: —, maradt a hó végén 2 egyén. Ápolási napok száma 74." 45 Az ősz elején fürdő nyílik meg Mohácson. A Landauer-féle gőzmalomban nyilvános gőz- és kádfürdőt avatnak fel. (Goldschmidt Lajos) 46 Dr. Bárány Géza községi orvos válaszol a helyi újságban annak a „hallgató úrnak", aki a községi közegészségügyi bizottságot interpellálta, hogy miért nem tart meghatározott időben gyűléseket: ,,Erre nézve nincs meghatározott idő a törvényben előírva. Olyan természetfölötti hatalommal még a mohácsi egészségügyi bizottság sem bír, hogy járvány ne legyen. Mohács közönsége, még a míveltebbeket sem véve ki, nem elég mívelt még arra, (közegészségügyi szempontból értve) hogy annak holmi közegészségügyi bizottsággal lehessen imponálni. Bizonyítékok: vásártéri szemétdombok, halpiac, sétatér menti pocséták, disznóhizlalók stb. Ha bővebb, részletesebb bizonyítékok szükségesek, azokkal szolgálok. Nem közegészségügyi megbeszélés kell, hanem kancsuka, hogy e téren a törvény intenciójának némileg is megfeleljünk. Addig is kár elöljáróságot, orvost vagy bárkit is vádolni: nem bennük, hanem a közönségben van a hiba." 47 Fenti közleményre a „Hallgató" a mohácsi hetilapban reagál egy hét múlva. Szellemesen s mégis tárgyilagosan: ,,. . . az egészségügyi bizottságban orvosok is vannak, gyógyszerészek is s mi, afféle kevésbé művelt emberek, szeretnénk önöktől tanulni. Ha egyébért nem, már ezért az egy okért sem ártana összehívni a nevezett bizottságot. Hiszem, hogy tárgyilagos tanácskozás, okszerű, életre való indítványaink, ha a hatóság segítségével testet is öltenének, talán fölmentenének a kancsukától, melyre ön méltónak ítélt bennünket." 48 (Dr. Bárány nem válaszolt erre a megjegyzésre.) 4. ábra. Auber Vilmos „II. Lajos magyar király" című gyógyszertára 1894—1931.