Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

építésére gondoltak. Később, amikor a gazdasági válság elkezdődött, egy hajóhíd felszerelésével akarták a kérdést megoldani. Azonban ez is olyan nagy összegbe kelült volna, hogy a gazdasági válság idején végleg elálltak a dunai híd megépítésének tervétől. Margitay Lajos, mint a város szülötte, valóban nagy lekesedéssel, sok fáradozással, liberális gondolkodással segítette elő Mohács fejlődésének az ügyét. Még Mohács város határának területi gyarapodása is az ő polgármestersége alatt történt, amikor alispáni rendelettel Mohács város határához csatolták a kölkedi határból Balázs-szállást, mint a sátorhelyi főhercegi uradalom részét. Ezzel a város határa 124 kat. holddal nagyobb lett.

49 Városi gimnáziumot állítottak fel 1935-ben és négy év alatt fejlesztették ki teljesen. Közben a város inernátust és tornatermet épített a gimnáziumhoz. A város anyagilag is segítette a szigeti gazdáknak a mohácsi téli gazdasági iskolába járó gyermekeit, hogy mezőgazdasági szakismereteiket gyarapíthassák. Külön cigányiskolát tartottak fenn a korhatáron túli, de még iskolába be nem iratkozott cigány ifjúság részére. Az iskolán kívüli népművelés keretében rendszeresen tartottak analfabéta tanfolyamokat. Tar Imre vezetésével 1938. szeptemberben nyílt meg a mohácsi zeneiskola, amelyet a város először 300, majd 600, végül pedig évi 1000 pengővel támogatott Margitay Lajos Mohács megyei város polgármestere 1938. novembertől betegszabadságon volt, majd pedig 1939. augusztus 20-án meghalt. Betegsége idején Éva László — miután ő Rimaszombat polgármestere lett — Szőnyi Alajos tanácsnokok helyettesítették. Margitay halála uán Szőnyi Alajost választották polgármesternek, dr. Horváth Kázmért pedig — mivel Lippóy János városi főjegyző még egy évvel előbb elhalt — városi főjegyzőnek és egyben polgármester helyettesnek. Szőnyi Alajos új polgármester eskütétele után igen részletes beszédben adott programot. Tervbe vette a város pénzügyi egyensúlyának megóvását, a város gazdasági megerősítését, a Bátaszék—Mohács és a Nagyharsány—Villány vasútvonalak kiépítésének szorgalmazását, a mohácsi dunai kikötő fejlesztését, konzervgyár létesítését, a város iparának szélesítését, katonai alakulatok elhelyezését, kocsi- és gyalogutak építését, a magán építkezési kedv elősegítését, a több gyermekes családok elhelyezését és jutalmazását, a fogadalmi templom építésének folytatását, a szociálpolitikai tevékenység elmélyítését, önálló gazdasági iskola felállítását, a dunai átkelés további javítását, a távbeszélő hálózat kiépítését, a Margitta sziget villamosítását, kenderáztatók létesítését. A sok terv ellenére azonban Margitay Lajos halála után a város fejlődésének üteme lelassult, szinte teljesen leálit. Ez főként abból következett, hogy az ország a fasizmus útjára tért, majd pedig teljesen belesodródott a második világháborúba. A tisztviselői állásokban erős fluktuáció indult meg, miután több városi tisztviselőt az országhoz ámenetileg visszacsatolt területekre helyeztek át. A háború és a német megszállás alatt, majd pedig a német fasiszta elnyomás alóli felszabadító harcok idején Mohács városnak is el kellett viselni a háború okozta sebeket, hogy a felszabadulás után ezekből kigyógyulva, a szabad demokratikus, majd pedig a szocialista városfejlődés útjára léphessen. * • • összegezésül elmondhatjuk, hogy Mohács a török alóli felszabadulás után a feudális és polgári történelmi korszakok városfejlődésének és az ehhez kapcsolódó különböző közigazgatási formáknak, kereteknek szinte minden fokozatát végigjárta.