Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

szerzett a mezőváros szabadalomlevelet, s ez mennyi örömöt okozott Mohácsnak. Három évtized sem telt el, amikor az öröm ádáz gyűlölködéssé változott. Néhány rosszakaró a város lakosait, különösen a földműveseket a rendezett tanács ellen fordította. Azt hitették el velük, hogy kevesebb lesz az adó, ha Mohács visszafejlődik községgé. Pedig mindenki előtt ismeretes, hogy jobban biztosított a haladás, ha Mohács ismét város lesz. Mohács lakosságának száma, anyagi és szellemi ereje, ipara, kereskedelme, földrajzi fekvése is megköveteli a várossá való átalakulást. Hiába hívja a lakosság Mohácsot ma is ,,város"-nak, csak község; akkor lesz várossá, ha a rendezett tanácsú városok közé emelkedik.

43 A szerb megszállás alatt is felvetették Mohács várossá való átalakulásának kérdését. A községi főjegyző terjesztett a képviselőtestülethez olyan indítvány, hogy a községi közigazgatás keretei között nem fejlődhetik tovább Mohács, ezért át kell alakulnia rendezett tanácsú várossá. Maga a lakosság is már több évtized óta foglalkozik a várossá alakulás gondolatával - állapította meg a beadvány. A képviselőtestület a javaslatot egyhangúan magáévá tette és utasította a községi elöljáróságot, hogy az átalakuláshoz szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A képviselőtestületi határozatot 15 napi fellebbezés mellett közhírré tették, majd pedig jóváhagyás végett a járási főszolgabíró útján a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz felterjesztették. A megyei alispán a 8884/1919. sz. rendeletével jóváhagyta Mohács nagyközség rendezett tanácsú várossá való átalakulását és felhívta a képviselőtestületet a városi szabályrendelet elkészítésére, a legtöbb jdót fizetők és a községi választók névjegyzékének elkészítésére.

44 A még rendezetlen nemzetközi viszonyok folytán azonban Mohács nagyközség várossá alakulása a szerb megszállás alatt nem történhetett meg. IV. Mohács rendezett tanácsú (megyei) város Végre 1923 végén jutott el Mohács vezetősége arra az álláspontra, hogy komolyan valóra váltsa a rendezett tanácsú várossá való átalakulás gondolatát. Több mint fél évszázadnak kellett eltelni ahhoz, hogy Mohács lakossága és vezetősége ráeszméljen arra, hogy a községi közigazgatási kereteken túl kell lépnie és a további fejlődés útját a rendezett tanácsú városi közigazgatási szinten kell keresnie. Erre késztette, hogy a vármegye legnépesebb községe volt 16 000 lakossal. Tekintétélyes jövedelmet hozó ingatlanokkal, életképes üzemekkel rendelkezett, jelentős értelmiségi rétege volt. Fejlett iparánál és kereskedelménél, valamint a Duna melletti fekvésénél fogva meg voltak a további fejlődés minden alapfeltételei. Leovics János községi bíró a lakosság és a községi elöljáróság nevében kérvényt adott be Mohács nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulása iránt. Ebben a mohácsi adófizetőknek több mint a kétharmada kívánta a rendezett tanácsú várossá való átalakulást. A képviselőtestület gyűlésén a beadott kérelmet a főjegyző olvasta fel és javasolta, hogy az 1886:XXII.tc.151.§-a értelmében a képviselőtestület pártolólag terjessze fel Baranya vármegye törvényhatósági bizottságához. A képviselőtestület az előadói javaslatot egyhangúlag elfogadta és utasította az elöljáróságot, hogy a törvényben előírt feltételeket, amelyek a rendezett tanácsú várossá való átalakulás folytán reá hárulnak, pontosan teljesítse. Külön községi bizonyítványban kellett igazolni, hogy a várossá alakuláshoz Mohács elegendő anyagi és szellemi erővel rendelkezik. Csatolni kellett a kérvényhez az 1923. évi ház-