Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

tartási költségvetés hitelesített másolatait. Végül a képviselőtestület kimondta, hogy a kérvényt a járási főszolgabíró útján Baranya vármegye törvényhatósági bizottságához kell felterjeszteni. A vármegyei törvényhatósági bizottság Mohács várossá alakulás iránti kérelmét pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez. Az alispán a városi szervezési szabályrendelet elkészítéséig, illetve jóváhagyásáig a rendezett tanácsú város képviselőinek számát az 1886:XXII.tc.32.§-a alapján — miután Mohács lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 15 625 fő volt — 156 tagban állapította meg, a póttagok számát pedig 40-ben. A városi képviselők fele (78) a legtöbb adót fizetők közül került ki, a másik felét (78) pedig választották. Mohácsot nyolc választókerületre osztották fel, s 3304 volt a választók száma. Legkevesebb választó volt a VII. választókerületben, ezért ebben csak 8 városi képviselőt választottak, a többi kerületben pedig 10— 10-et. így a választott képviselők száma is 78 lett, vagyis egyenlő a virilisekével. A városi szervezet működéséhez szükséges tisztviselői, illetve alkalmazotti állásokat szintén az 1886:XXII.tc. alapján állapították meg, ezek fizetését pedig az 1923:IV.tc. rendelkezése szerint. A következő városi ügyosztályokat állították fel: a) Elnöki ügyosztály, b) Közigazgatási tanácsi ügyosztály, c) Pénzügyi, adóügyi és gazdasági ügyosztály, d) Városi árvaszék. Az elnöki ügyosztályt a főjegyző mint polgármesterhelyettes, a közigazgatási ügyosztályt a közigazgatási tanácsnok, a pénzügyi, adóügyi és gazdasági ügyosztályt a pénzügyi, adóügyi és gazdasági tanácsnok vezetésére bízták. Meg kellett szervezni még az árvaszéket és a forgalmiadó hivatalt. A villanytelep és a gőzkompüzem személyzete a városnál is ugyanaz maradt teljes létszámban, mint a községi szervezet idején volt. Az egyes állásokat a városi igazgatásnál részben átminősítéssel, részben választással kívánták betölteni. Átminősítéssel a következő állások betöltését határozták el: a főjegyzői polgármeserhelyettesi állást Lipokatics János eddigi községi főjegyzővel; a közigazgatási tanácsnoki állást Fölkér Jenő eddigi adóügyi jegyzővel; a pénzügyi, adóügyi és gazdasági tanácsnoki állást Plank Elek eddigi gazdasági jegyzővel; a városgazdái állást Leovics János eddigi községi bíróval. Választás útján kellett betölteni a polgármesteri egyben árvaszéki elnöki állást, az ügyészi egyben árvaszéki ügyészi állást, a számvevői, a mérnöki, az árvaszéki ülnöki egyben városi közgyámi, az I. oszt. aljegyzői, két II. oszt. aljegyzői, az I. oszt. fogalmazói, a kiadói, irattárosi, számtiszti, adótiszti, egy írnoki, két becsüsi állásokat. A polgármester reprezentációs költségeit három mázsa búzában határozták meg, de később ezt havi 200 arany koronára emelték. A főjegyzőnek meghagyták személyéhez kötötten a 11 kat. hold földet, amelyet még mint községi főjegyző használt.

45 Amikor a legtöbb adót fizetők (virilisek) névjegyzékét összeállították, a lista élén c pécsi püspök szerepelt, mint legnagyobb földbirtokos 15 103 472 korona adóöszszeggel. Utána ügyvédek, egyéb földbirtokosok, gyárosok, kereskedők, malomtulajdonosok, nagyobb iparosok, orvosok következtek. Érdekes, hogy a legtöbb adót fizetők között négy tanító is szerepelt, akiknek magánvagyonuk is volt. A legtöbb adót fizető rendes tagok névjegyzékében az utolsó helyezettnek is 200 000 koronán felül volt az évi adója, sőt a póttagok névsorát is olyan ügyvéd zárta be, aki 160 000 koronánál is több évi adót fizetett.

46 Miután a belügyminiszter hozzájárult Mohács várossá való átszervezéséhez, a rendezett tanácsú városi képviselőtestület 1924. szeptember 22-én alakult meg. Az alakuló közgyűlésen az alispán helyett Fischer Béla vármegyei főjegyző elnökölt.