Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

gazgasági Bank. Fél év múlva újra kölcsönt akart felvenni a község, de akkor már mind a négy pénzintézet pénzhiányban szenvedett. A gazdasági helyzetet súlyosbította, hogy a S. H. S. állam különböző adókat vetett ki a községre. A baranyai szerb kormánybiztos főispán a mohácsi üzemek és javadalmak kezeléséhez gazdasági intéző alkalmazását rendelte el. Amíg Pécsett, Szigetváron, Baján a szerb megszállás alatt a nagymérvű aprópénz hiány csökkentésére szükségpénzt (adójegyek) kellett kibocsátani, Mohácson túlságosan sok volt az aprópénz, úgyhogy a községi elöljáróságnak külön kellett intézkedni az aprópénz hovafordításáról. A sok aprópénz a vámokból és a révátkelésből folyt be. A szerb katonaság kivonulása után a régi községi magyar elöljáróság és tisztviselői kar 1921. augusztus 21-én megjelent a községházán és az ott talált S. H. S. hatóságok által kinevezett elöljáróságot - Hiel József főjegyzővel az élén — felszólította a közigazgatás átadására. Fölkér József h. pénztárnokot, nyug. főjegyzőt megbízták, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján sürgősen készítsen részletes és pontos jelentést Mohács nagyközség gazdasági helyzetéről/

11 Az 1919. július 2-án a községházáról távozott tisztviselők most újra visszatértek eredeti állásukba és visszamenőleg megkapták fizetésüket (Lipokatics János főjegyző, Fölkér József mb. h. pénztáros, Zdillár György földnyilvántartó, Bárdos Antal jegyzői írnok, Jánosi Sebők József pénztári írnok). A következő évben szerveztek a nagyközségnél egy gazdasági jegyzői állást, amit a vármegye közigazgatási bizottsága jóváhagyott. Ezzel négy önálló jegyzői állás (egy főjegyző és három jegyző) lett a községnél. A gazdasági jegyző hatáskörébe tartozott a vagyonleltár és a költségvetési tervezet elkészítése, a községi albírónak gazdasági jogkörében való segítése, nyilvántartásvezetés a községi üzemek szükségleteiről és megrendeléseiről, valamint a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyeinek intézése/

12 A tisztújító közgyűléseken újraválasztották a szerb megszállás után Mohács nagyközség elöljáróságát. Ezeken a gyűléseken az elnöki tisztet rendszerint dr. Margitai Lajos tb. főszolgabíró töltötte be. Az 1886:XXII.tc.77.§-a értelmében a tisztújító közgyűlés elnökének jelölése alapján választotta meg a közgyűlés a községi bírót és a főjegyzőt. A képviselőtestület csak az aIbírói, a hat esküdti, a pénztárosi és a közgyámi állásra jelölhetett. A főjegyzői állásra Lipokatics Jánost választották meg. Mohács lakossága tovább gyarapodott nemcsak természetes szaporodás útján, hanem újabb és újabb betelepülőkkel is. A községi kötelékbe való felvételt a képviselőtestület megadta, ha a Mohácson letelepülni szándékozó megfelelt az 1886: XXN.tc.9.§-ában foglalt feltételeknek. Akiket a községi kötelékbe felvettek, bizonyos összeget fizettek be a szegényházi alap javára. Amióta Mohács 1868-tól a nagyközségek sorába esett vissza, állandóan megvolt o lakosság bizonyos rétegében és a község vezetőségében a törekvés, hogy ismét a rendezett tanácsú városok közé emeljék. Már 1870 tavaszán indítványozták a képviselőségi ülésen, hogy ha a törvénykezés rendezése során — amikor a királyi (állami) törvényszékek felállítására került sor — Pécsen kívül még egy törvényszéket állítanának fel a megyében, akkor a második törvényszék székhelye Mohács legyen. A XIX. század végén különösen erős mozgalom indult meg Mohácson a rendezett tanácsú várossá való átalakulás érdekében. Ennek hatásos kifejezője volt az a nagyértekezlet, amelyet 1897. október 31-én tartottak. A nagyértekezlet megbízásából a szerkesztő bizottság röpirat formájában szózatot intézett Mohács polgáraihoz. Ebben hivatkoztak arra, hogy 1840-ben mennyi utánajárással és költséggel