Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

adót fizetőkből került ki, a másik felét pedig választották. A bírónak és az elöljáróság tagjainak is szavazati joguk volt a képviselőtestületi közgyűléseken. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét évenként össze kellett állítani, illetve ki kellett igazítani (31, 33. §.). A nagyközség elöljárósága a bíróból, a másodbíróból (törvénybíró), legalább négy esküdtből, pénztárnokból, községi jegyzőkből, közgyámból és a községi orvosból állott (63. §.). A községi elöljáróság felelős volt a községi költségvetés pontos betartásáért (127. §.). Mohács nagyközség bírót és a hét kerületnek (volt tizedek) megfelelően hét esküdtet választott, akik közül egy a másodbíró volt. Az 1894 :XlI.tc. alapján a mezőőrök számát 30 főben állapították meg, még pedig 27 gyalogos és 3 lovas mezőőrben. Amikor a járási főszolgabíró egy mezőőrt teljesen a maga szolgálatára foglalt le, ezt a nagyközség képviselő testületében kifogásolták, ezért sürgősen visszaiendelték a mezőőri szolgálatra.

38 Az 1896. évre a községi képviselőtesület millenáris ünnepségeket előkészítő bizottságot hozott létre. Ez alkalomból elhatározták egy 10 ágyas szegényház felállítását, két állandó óvoda épületének a felépítését, a Mohácson épülő vármegyei közkórház építésének 5000 ft. értékű telekkel és 10 000 ft pénzösszeggel való támogatását. A polgári fiú- és leányiskola felavatását, amelynek létrehozásához 5000 ft értékű telekkel és 50 000 ft készpénzzel a nagyközség már előzőleg hozzájárult. Elhatározták, hogy helyreállítják II. Lajos emlékművét a Csele patak mellett, továbbá, hogy a mohácsi vész hőseinek a község belső területén méltó emlékművet emelnek országos adakozással. Létesítettek millenniumi ösztöndíjat is. A Dunának a nagyközség felőli partján 90 000 ft költséggel emelt beton védőfalat ugyancsak a millennium évében vették át. A dunai beton védőfal építéséhez a földművelésügyi minisztérium 10 000 ft államsegéllyel járult hozzá. Mohács arányosan és lendületesen fejlődött, mint nagyközség is. A tízévenkénti népszámlálások azt mutatták, hogy a lakosság száma folyton gyarapodott. 1900-ban 16 158 lakost írtak össze, az 1910. december 31-én tartott népszámláláskor pedig 17 027 volt a lakosok száma. Mivel Mohács az első világháború végén szerb megszállás alá került, 1921. márciusában a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rendelte el a népszámlálást. Mohács nagyközség a szegénygondozást úgy akarta szervezettebbé tenni, hogy szegényügyi szabályrendeletet dolgozott ki. A Csele pataknál felállított emlékműben elhelyezték a Kiss György baranyai szobrászművész által készített domborművet. Fölkér József pénztárnokot, aki később a nagyközség főjegyzője lett, Mohács történeti adatait magában foglaló évkönyv vezetésével bízták meg, 500 ft tiszteletdíjat szavaztak meg részére és feljogosították arra, hogy megírt történeti munkáját könyv alakban kiadhassa. Jóval később, amikor már a vidéki újságírás is fellendült, úgy intézkedtek, hogy évkönyvvezetés helyett a községi elöljáróság a Pécsi Naplót és a mohácsi két helyi lapot év elejétől év végéig pontosan gyűjtse, köttesse be, s az események tellelhetése végett a községi irattárban helyezze el és őrizze meg. Mindezek a nagyközségnek a kulturális ügyek iránti érdeklődését is mutatták. Színpártoló egyesületet alakítottak, amelynek választmányában az elöljáróság, illetve a képviselőtestület megbízottjai is helyet foglaltak. Amikor a színpártoló egyesületnek színkör céljára telket juttatott a község, kötelezte az egyesületet a színkör két éven beiü

Ii megépítésére és kikötötte, hogy a színkörben csakis magyar színdarabokat, hangversenyeket és táncmulatságokat rendezhet. Később megalakult a Mohácsi II. Lajos Múzeum Egyesület, amely összegyűjtötte a község tulajdonában levő muzeális tárgyakat és létrehozta a múzeumot. A századfordulón még petróleum lámpákkal végezték a mohácsi utcák esti meg-