Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

Mohács város igazgatásának fejlődése KOPASZ GÁBOR Bevezetés Az igazgatás mindig tükrözi egy-egy helység, város fejlettségi szintjét, tehát minden korszakban a város fejlődésének megfelelően változott, fejlődött a város közigazgatása. Mohács már a középkorban mezőváros volt, így bizonyos mértékben már akkor fejlettebb volt a közigazgatása, mint a szomszédos jobbágyfalvaké. Ezeknél nagyobb önállóságot, önigazgatást tudott biztosítani nagyobb népességénél és vásárhely jellegénél fogva. A pécsváradi apátság egyik levelének közlése szerint Mohács 1323-ban a pécsi püspök birtoka volt, 1478-ban pedig már mint mezővárost említik.

1 Nincsen arra vonatkozólag adatunk, hogy mint mezőváros (oppidum) a püspök földesúrtól a középkorban milyen szabadalmakat kapott, de ha nem is volt egyházi kiváltságos mezőváros, a környező falvakból már ekkor mindenesetre kiemelkedett. A török hódoltság alatt nyilván Mohács is azok közé a mezővárosok közé tartozott, amelyek számottevő fejlődést értek el.

2 Erre következtethetünk abból is, hogy mint török katonai igazgatást körzeti (nahije) székhely, fontos szerepet töltött be. De erre utalnak a török adóösszeírások is. Az 1554. évi török defter szerint Mohácson 239 adózót tartottak számon, s ez az összeírás is Mohácsot városnak említi.

3 De jelentős városnak írja le a XVI. század második felében Evlia Cselebi török világutazó is. Többek között elmondja, hogy Mohácsnak a Duna partján épült erős vára van, a várban mintegy ötven katonaház látható, a városban pedig 300 lakóház.

4 Ugyanebben az időben utazott keresztül Ottendorf Henrik, az osztrák küldöttség tagja, aki azt írta, hogy Mohács város kiterjedése eléggé nagy. A Duna felőli részen parasztházakat látott. A város lakóiról megjegyezte, hogy kálvinisták, tehát a reformáció hívei lettek, akik latin iskolával rendelkeztek és lehetett velük latinul beszélgetni.

0 Mindezek a megfigyelések, leírások Mohács mezővárosi jellegére utalnak a török alatt, amelynek — más városok viszonyaiból következtetve — volt bírája, tanácsa, saját közigazgatása. A török kiűzése után Mohács ismét a pécsi püspök földesúri joghatósága alá került. Ismét egyházi mezővárossá lett, azonban most már egyházi földesurához való viszonyát privilegiumlevél biztosította. Ennek következtében kiváltságos mezőváros (oppidum privilegiatum) lett, amely több önállóságot jelentett az egyszerű mezővárosokénál és így jogi státusánál fogva közelebb állt a szabad kiráyi városokhoz, mint a falvakhoz. Mivel Mohács város iratanyaga csak 1742-től kezdve maradt meg, csak ettől az időtől lehet pontosabban figyelemmel kísérni a forrásanyag alapján a város közigazgatásának fejlődését.