Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

kosok közt az elégedetlenséget, és mindnagyobb követelésekkel állva elő a munkásviszonyokai tűrhetetlenekké teszik. Minthogy a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége 116 236/905. B. M. szám alatt jóváhagyott alapszabályainak 3. §. szerint, az egyesület tagjai csak földmunkás, városi napszámos vagy a mezőgazdaságban és azzal kapcsolatos munkaágakban foglalkozó munkás lehet és így iprai és gyári munkások illetve valamely iparüzletben és gyárakban állandó jellegű alkalmazást találó munkások a szövetségnek tagjai egyáltalában nem lehetnek." Az alispánt arra kérte a miniszter, hogy sürgősen vizsgáltassa ki a mohácsi MFOSZ fiókját ,,vannak-e tagjai között tényleg gyári munkások is? és ha ezen körülmény beigazolást nyer, megfelelően intézkedjék az iránt, hogy azok az egyesületből haladéktalanul kilépjenek."

/j() Sajnos sem a vizsgálat eredményéről, sem a későbbi esetleges hasonló megmozdulásaikról a selyemgyári munkásoknak nem tudunk. Szintén egyszeri tudósítás, de valószínűleg ez sem egy alkalommal történt, a selyemfonoda munkásnőinek, akik igazolt betegséget kivéve az egész év folyamán egy napig sem hiányoztak a gyár igazgatósága 2 heti napszámot fizetett ki karácsonyi ajándékképpen/

11 A selyemtenyésztési felügyelőség jelentése a mohácsi selyemgyár munkással és nyersanyaggal való ellátási nehézségeiről tudósít ,,A mohácsi 120 orsóra berendezett fonodát az állam saját kezelésében addig tartja üzemben, amíg a fonoda számára szükséges mintegy 350 munkásnő helyesen ki lesz képezve. Bár a mohácsi fonónál igen sok nehézséggel jár a nagyobbára mezei munkával foglalkozó munkásnőknek az ipar munkára való kiképzése mégis remélhető, hogy az állami fonoda 1907 év elején átadhatja egy olaszországi selyemgyár czégnek. A selyemtenyésztés intenzívebb kifejlődésnek megyénkbe a legtöbb helyén a szederfák hiánya áll útjába . . .". Baranya vármegyében 19 község selyemtenyésztői más községekből voltak kénytelenek a lombokat beszerezni/'

2 A selyemtenyésztési felügyelőség minden alkalmat megragadott, hogy a lakosságot buzdítsa a selyemgubó tenysésztésre azonban annak ellenére, hogy Baranya megye az országban a faluk számát tekintve harmadik a selyemtenyésztésben csak Krassó-Szörény, Torontál, Temes vármegyék előzték meg, gubótermelésben azonban csak ó—8. helyet foglalta el. A nem kielégítő selyemgubó tenyésztés egyik okát a kivándorlásban látta ui. azok a szegények vándoroltak ki, akik a selyemtenyésztéssel foglalkoztak, másik ok az, hogy a szederfák rügyezése egybeesik az aratási idővel ami miatt természetesen inkább a gubótenyésztést hanyagolják el/

5 A gyár építésének idején arra számítottak, hogy a gyár 250—300 munkást foglalkoztat majd a mohácsi illetve a környező falvak lányai, asszonyai közül. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg, még 1908-ra sem. így átadni sem tudták a magánvállalkozónak, hisz a munkaerőhiánnyal járó kockázatot nem vállalta. Ezért a Selyemtenyésztési Felügyelőség Székelyföldről hozatott 58 munkásnőt szerződéssel a gyárba. Megoldást ez sem jelentett, mert már röviddel a munkába állásuk után, február 17-én beszüntették a munkát a székely lányok. A kihallgatásukon felvett jegyzőkönyv alapján kiderült, hogy a munkabeszüntetésük egyetlen oka az: ,,hogy Mohácson a megélhetés és főleg az élelmezés sokkal drágább, mint hazájukban, pedig a szerződést ismertető körjegyző azzal biztatta őket, hogy Mohácson élelmicikkek sokkal olcsóbbak, az eltávozásra egyéb különös oka egyiknek sem volt". A szerződést megtartotta a gyár ,,a szerződésileg megállapított 10 fillért sem számította föl a meleg ételért", sőt jutalmat is kaptak a lányok. A munka beszüntetése után természetesen elbocsátotta a gyár őket. Valószínűleg az is közrejátszott a munka beszüntetésükben, hogy a lányok nagy része kiskorú volt s így az otthonuktól távol nem találták meg a helyüket. A jegyzőkönyv is utalt erre ,,- figyel—