Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

meztetve lettek, hogy mind addig míg szüleik beleegyezése meg nem érkezik haza nem mehetnek".

44 Míg Mohács munkaerőgondokkal küszködött, addig országosan az a gond, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagot nem tudták földolgozni, ezért 1908-ban új fonodát építettek Békéscsabán.

45 A szociális létesítményekben nem bővelkedő mohácsi selyemfonodához 1908-ban az állami kincstár 22 336 korona 36 fillér költséggel egy munkásétkezőt építtetett, valamint egy gubóraktár építését is megkezdték.

46 Ennek ellenére úgy tűnik, nem elég vonzerő az új selyemgyár a mohácsi gubótermelőknek, mert rendszeresen jelentek meg az újságban a selyemtenyésztésre, szederfák ültetésére buzdító cikkek. ,,. . . még manapság is azt tapasztaljuk, hogy a selyemtenyésztést a nép még mindig nem karolja eléggé ... A magyar selyem e mellett a világ összes selyempiacán jó hírnevet is vívott ki magának. Mindenhol a legmagasabb árt érte el, amit csak fizetni szoktak a selymekért."

47 Mohács nem igen segítette a Selyemtenyésztési Felügyelőséget a gubóbeváltó hely bővítésében. A lovassági laktanya régi istállóját sikerült azután bérbe venni 6 évre és átalakítani, azonban semmiféle anyagi kedvezményben nem részesítette a város a felügyelőséget.

48 1907-ben az állami kedvezményezési időtartamot „az 1908. évi január 1-től 1922. évi december 31-ig terjedő 15 évi időtartamra véglegesen engedélyeztették a bérlet tartamára a fonodák bérlőire még pedig Dumas et Martin Cassallei czégre, mint győri, Henekell Du Buisson et Co. Condani czégre, mint a komáromi és E. Amphoux montevarchi-i czégre mint a mohácsi selyemfonógyár bérlőjére." A kereskedelmi miniszter a földművelésügyi miniszternek szóló átirata szerint ,,A mohácsi állami selyemfonoda részére engedélyezett állami kedvezmények átruházását azonban ahhoz a feltételhez kell kötnöm, hogy a most említett fonoda bérletére vonatkozólag a fent nevezett bérlővel kötött szerződés Nagyméltóságod által jóváhagyassék."

49 1912-ben a mohácsi selyemfonodában az iparfelügyelőség vizsgálatot tartott, s a tulajdonost E. Amphouxt a következő munkavédelmi és szociális kisebb hiányosságok pótlására kötelezte. 1. A szivattyú szíj hajtást korláttal kell körül venni. 2. A kazánfalazatra vezető lépcsőhöz szintén korlátot kell csináltatni. 3. A munkások számára öltözőt kell berendezni.

50 Az 1913-as évben a gyárról Rátkay István újságíró Gyári körséta című tudósításából nyerhetünk képet: „...A kilenc fonodában 1 176 orsó dolgozik és feldolgoznak azokban 1 550000 kg nyers gubót, amelynek értéke 4 650 000 koronát tesz ki. Előállítanak 130 000 kg selymet. (A font selyem mai értéke kilónként 48—50 frank.) De nézzük csak közelebbről a mohácsi fonoda számadatait: — A munkások száma átlag 200—250, akik fölött felügyeletet gyakorol felmenő viszonyban 5 felügyelőnő 1 irodatiszt fonoda felügyelő, és 1 fonoda igazgató —. A munkáslányok 50—60-as csoportokban dolgoznak s minden csoporthoz be van osztva azonkívül egy-egy takarítónő, akinek egyéb dolga nincs mint a teremnek állandó tisztaságáról gondoskodni. Minden csoportban van 14—16 főzőlány, akik a gubákat főzik és a vadselyemből (úgynevezett kócból) megtisztítják, léghajtású körkefékkel. Van 8—10 csomózó leány, akik ébren őrködnek arra, hogy a selyemszálakból sodrott fonál, csomós vagy hiányos ne legyen; — és, van 28—32 fonólány, akik a gubákról a selyemszálakat az orsóra vezetve, sodorják és a motóllákra gombolyítják. Ezeknek a munkálkodási helye a nagy 70 méter hosszú és 8 méter széles egyetlen s közfalak nélküli fonóterem, mely a Dunára nézőleg, emeletre épülten, tehát kifogástalan tiszta levegővel ellátottan teszi lehetővé az egészséges munkálkodást. Ha belépünk a nagy terembe, meglep bennünket a fegyelem, a tisztaság és a nótaszó mellett végzett szép és fáradhatatlan munkásság. A vízmedencékben lubickoló lánykezek és az ujjak szakadatlan munkája a selyemhernyó és a pók munkálkodását juttatja eszünkbe.