Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról
esi haditanács. Ezek ellátása olyan mérvű terheket jelent, — a kegyetlen egzekuciós módszerek mellett — amelyeketa lakosság gyors elköltözéssel, falvaik elhagyásával kísérel meg kivédeni. 22 A magyar lakosságra nehezedik a nyomás elsősorban, így tehát különösen a magyaretnikum gyengül. Nőtt a feszültség a magyar és délszláv, elsősorban szerbek között. így a Rákóczi vezette szabadságharc előtt megerősödött annak a lehetősége, hogy a Habsburg udvar a szerb határőrvidéket is, amely egyébként katonai irányítása alatt volt, egy esetleges magyar felkelés ellen felhasználhassa. Baranya megye helyzete a Rákóczi szabadságharc alatt Baranya megye a szabadságküzdelmek időszakában, mint azt már említettük, újabb megpróbáltatások elé nézett. A magyar történetírás — ebben a vonatkozásban — nem törlesztette még régi adósságát a dunántúli helyzetkép mindenoldalú bemutatásával, annak ellenére, hogy a felkelés egész menetére, akár az északi, akár az erdélyi hadszíntér erőviszonyainak alakulására, a dunántúli események jelentős hatással voltak. Ebben a keretben ugyancsak nem lehet arra vállalkoznunk, hogy a hiányokat pótoljuk. Baranya területén ütközetek révén nem dőltek el országos horderejű kérdések. A megye a felkelés idején csupán a kuruc és rác pusztítások révén (már a maguk korában hírhedtté vált eseményekkel) adott hírt magáról. A Baranyában lezajlott események azt támasztják alá, hogy a fejedelem világosan látta a nemzetiségek megnyerésének fontosságát. Ismertek felhívásai a szerb határőrvidékhez, azonban úgy tűnik, hogy nem volt elég intenzív törekvés arra, hogy biztosítékkal ezeket az erőket a szabadságharc mellé állítsák. Ha hihetünk Károlyi Sándor önéletírásának és naplójegyzeteinek, akkor az is kiderül, hogy nem voltak összehangolva azok a lépések, amelyek konkrét katonai szövetség esetén megtételre vártak. 21 A másik és eléggé ismert motívum a dunántúli kuruc hadak vad prédaéhsége. Baranya a szomszédos megyékkel egyetemben szenvedte a kuruc kilengéseket. Igen sok helyi adat (közülük nem egy teljesen objektívnak tekinthető) árulkodik a dunántúli hadak táborában uralkodó fegyelmezetlenségről. Károlyi előbb említett naplójegyzeteiben lépten-nyomon hivatkozik szigorú „ordrem"-}ehe, de ez inkább önigazolásnak tűnik. A meg nem regulázott had ezeres kapitányai által vezetett csapatok hadmozdulatai még magyarázhatók. Siklós megszállása, Pécs dúlása azonban nem illeszthető semmilyen katonai tervbe. Ezt megelőzően a Dráva-mentén végrehajtott hadjárat a Habsburgoktól amúgy is támadásra tüzelt szerb határőrvidék jelentős erőit indította támadásra. 25 A két hadjárásnak hihetetlen pusztulás lett az eredménye. Baranya megye vezetése a kuruc csapatok dunántúli hadjáratai idején is ,,a császár hivségén" maradt. Pécs polgársága igyekezett semleges maradni. A város alá érkezett kuruc ezred körülfogta és napokig folyt az alkudozás. Sándor László — valószínű Károlyi parancsa miatt — rögtön nem támadta meg Pécset. A várőrség azonban elkövette azt a hibát, hogy a városból kicsapva foglyokat ejtett. Ismerjük Sándor László ezeres levelét, amelyben követelte Hellepront ezeres kapitány családjának kiadását és roppant mennyiségű sarc megfizetését. 28 Ezt követően a várost megrohanták és több napig tartó öldöklés vette kezdetét. Ismerjük továbbá a négy egykorú jelentést az 1704. évi rácdúlásról. Kollareck János jelentésének ismeretében pontos képet nyerhetünk különösen a rácok pusztításáról. Ezeket egészítjük ki dolgozatunk függelékében közlésre bocsátott újabb dokumentumokkal. 1747-ben több száz tanú kihallgatása történt Pécs szabadalmas jogait illetően. A tanúkra még 43 év távlatából is hatással volt a kegyetlen dúlás emléke.
