Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról
A pécsi tragédiát 70 tanú különböző részlet-megjegyzései alapján rekonstruálhatjuk, kiegészítve a fenti forrásokat. A kuruc csapás a város német polgárságát és a rác betelepülteknek több mint a felét megsemmisítette. Csak a városháza védelmében az előzőleg egymásnak hűséget esküdött német, rác, magyar polgárság köréből negyvenen estek el. A város magyar lakosai közül hatvanan estek áldozatul, többnyire olyanok, akiket fegyverrel a kézben fogtak el. A halottak száma meghaladta a 700 főt. (mások 600 főre becsülték.) Március végén érkezett meg a szerb határőrség a várt német csapatok helyett. A szerb csapatok fölött saját tisztjeik vezényeltek és a város megmaradt lakossága hiába küldte követeit, a városba nyomuló csapatok legyilkoltak mindenkit. A tanúvallomások szerint (Kollareck adatai is mutatják) a zsákmány és a bosszú mellett nem volt jelentéktelen a görögkeleti pópák agitációja, melynek hatására a városban lévő rendházakat megtámadták. A helyi egyházi vezetőket, akik nem tudtak menekülni, megölték. A város elnéptelenedett. A határőrvidék itt garázdálkodó csapatai között a katonai rendnek még leghalványabb jelei sem figyelhetők meg. A felhalmozódott gyűlölet során a vallásos ideológia mind jobban elhalványult és a zsákmányszerzés dominált. Pécset és a környező falvakat teljesen elpusztították. A megyében a pusztítás hónapokon keresztül tartott. 171 l-ben és 1712-ben keletkezett két megyei összeírás adataiból a maga teljességében bontakozik ki a szabadságharc során a baranyai népre zúdult tragédia. E szerint Pécs lakossága: 119 polgár, 84 zsellér. A lakosság 90 %-a elpusztult, vagy nem tért vissza. Még döbbenetesebb a kép, ha a falvak conscriptioit olvassuk. Minden falu összeírásának végén ott van tragikus három szó és utána a halottak száma: „Rasciani occiderunt Homines". Vagy „lenyakaztatott". 27 Gondos utánanézés még több részletet fedett fel. Milyen falvak népét tizedelték meg? A magyar falvakét, elsősorban a pécsi püspökség falvait, továbbá Passardi két falvát teljesen megsemmisítették. 50 püspöki faluban alig maradt ház. A jószágot mind elhajtották. Mohácson 50 embert (sokácot és magyart) öltek meg. Siklóson 196, főleg magyar esett áldozatul, Vörösmarton 11 katolikus rácot öltek meg. Szebényben a megölt 14 jobbágy mind magyar. Monyoródon 8 katolikus sokácot öltek meg. Szentlörinc vegyes magyar, horvát lakosa közül 34 esett áldozatul. Az áldozatok között volt a falu bírája, papja, továbbá ártatlan asszonyok és gyermekek. Zömében természetesen magyarok. 28 A megye népének pusztulására — 1709-ben készült — narratív jellegű conscriptió nemrég került elő. „Méltóságos Gróf Batthyány Adámné jószágainak conscriptioja kuruczok járása előtt micsoda státuszban akkor volt és micsodában most vagyon" címmel. Beiőie a maga teljes valóságában bontakozik ki a kuruc szabadságharc és a határőrvidék zsákmányoló hadainak következtében az egész uradalmat megrendítő hanyatlás. Az összeírás zárórészében a conscriptor maga is megjegyzi, hogy a rácok nem kímélték sem a magyart sem a tótot. Falvaikat is felgyújtották. 29 A Batthyányi uradalomban a szerbek által lakott helységeket a kurucok támadásának napján, szinte egyszerre elhagyták, és a Dráván túlra menekültek. A magyar lakosság ugyanakkor a ráctámadást követően erdőkbe menekült, azonban igen sokan életüket vesztették. E tényezőknek figyelembevételével érthető meg Bottyán sikeres hadjáratának jelentősége. Baranyában, a teljesen fegyelmezetlen határőrvidéki dúló csapatok kiszorításával, a megtizedelt magyar lakosság további pusztítását állították meg. Mi lett a sorsa az elmenekült délszláv lakosságnak? Nemrég közöltük összefoglaló adatait egy érdekes conscriptionak: „Con. Rascianorum ex Slavonia." A forrás az 1704, 1708. évi „kurucjárások" alkalmával elmenekült szerb lakosok visszatelepüléséről szól. E szerint 1711—1713 között 528 telepes, 9 zsellér költözött vissza Baranyába. 30 Összefoglalóan a következőket mondhatjuk: A kuruc csapatok hadjáratai a Déldunántú-