Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

reggel a szovjet katonák behatoltak a falu területére s mivel itt már semmi ellenállást nem találtak, a községet gyorsan felszabadították. Maga a falu a felszabadító harcokban nem szenvedett károsodást, sokkal inkább a két part közt zajló párviadalban, amikor is 27 házat ért aknatalálat.

32 IV. A demokratikus átalakulás kezdetei. A Községi Parancsnokság A felszabaduláskor igen súlyos volt a községben a helyzet. A vezetők elmenekültek s abban a kritikus helyzetben nem volt senki, aki vállalni merte volna a vezetést. Bár a visszavonuló németekkel a nyilasok és a volksbundisták egy része is eltávozott, mégis igen sok ellenséges elem húzódott meg a faluban és a szigeten. A közbiztonság igen gyenge volt, amit az ellenség a maga javára igyekezett fordítani. Egyes jelzések szerint még német katonák is bujkáltak a község területén. A rend és a közbiztonság megteremtésére, a normális élet beindulására radikális intézkedésekre, a fasiszta rendszer híveitől megtisztított, baloldali vezetésű karhatalmi rendszerre volt szükség. A községi főjegyzőség szünetelt és a főjegyző távollétében nem volt aki felvegye a kapcsolatot a felsőbb szervekkel, nem volt aki utasításait végrehajtsa. Kapcsolatot kellett keresni a szovjet csapatokkal, elsősorban a mohácsi szovjet katonai parancsnokkal, hisz a közbiztonság megteremtése a szovjet parancsnokság segítségét nélkülözhetetlenné tette. Félő volt, hogy a radikális intézkedések hiányában a fegyverrel felszerelt bujkáló fasiszták éppen a pánik-keltés céljából provokatív támadásokat intéznek a lakosság ellen. A nagyközség képviselőtestületének itthonmaradt tagjai és a baloldali érzelmű emberek ezért cselekvésre határozták el magukat. December 11-én összeült a képviselőtestület. A község élete szempontjából ezen az ülésen sorsdöntő, rendkívül haladó intézkedések születtek. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint a következő határozatot hozták: „Tekintettel a rendkívüli állapotokra, a képviselőtestület elhatározza, hogy Mayer László helybeli görögkeleti szerb lelkészt teljhatalmú községvezetővé teszi meg, a végleges közigazgatás megszervezéséig. Minden természetű községi ügyben, úgy a rendelkező, mind a végrehajtó hatalmat ráruházza, mit ő teljesen önállóan gyakorol. Alája van rendelve a rendőrség és vörös őrség, rendelkezéseinek minden, a község területén tartózkodó polgári egyén feltétlenül és a legsúlyosabb büntetés terhe alatt — mit ő szab ki — engedelmeskedni tartozik. A községben tartózkodó, vagy átvonuló katonaság ellátását és elszállásolását is ő intézi, miáltal a katonaság munkája lényegesen meg van könnyítve. Egyben a képviselőtestület kiegészíti magát (a kiesett tagok helyett) a következő tagokkal: Uglyesity Zdrávkó, Máté István, Jevremovics Milán, Molnár Béla, Ratkovics Milán, Szabó Antal és Bogár János. A képviselőtestület kéri az illetékes katonai parancsnokságot, hogy a fentieket jóváhagyja, ezt írásban kiadja, és a végrehajtást támogassa, valamint minden katonai csapatot és alakulatot ugyanerre utasítsa. A községvezető számára kéri egy igazolvány kiadását is. Egyben kéri, hogy az illetékes parancsnokság Dunaszekcsőre egy katonai parancsnokságot, vagy csendőrséget, esetleg mind a kettőt kirendelni szíveskedjék, mely alakulatok a helybeli vörös őrséggel együtt gondoskodnak a rend fenntartásáról. „Halál a fasizmusra, szabadság a népnek."

33 Ezzel a határozattal egy teljesen új szervezetet hoztak létre, melynek igen sok radikális és forradalmi intézkedés meghozatala volt a feladata. Nyilván önmagában a Községi Parancsnokság létrehozása még nem biztosította ezt. Gondoskodtak azonban arról is, 24a 385