Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

/ A községi parancsnok utalványa a szovjet átvevő hivatalos tanúsítványával. hogy a képviselőtestület hiányzó tagjai helyére kerülő személyek baloldaliak legyenek (Máté István az MKP. dunaszekcsői szervezetének egyik megalapítója volt). Ezek nyomására a képviselőtestület egyre inkább balra tolódott és egy állandóan működő testületté; Községi Parancsnoksággá alakult át. Ugyanakkor azonban már a megalakuláskor hangsúlyozta ideiglenes voltát. A Községi Parancsnokság annak ellenére, hogy a jegyzőséget helyettesítette, teljesen önálló a jegyzőségtől független szervezet volt. Attól magát mindenben elhatárolta. Még ügykezelésében is eltért attól. Külön iktatást vezettek, (rövid fennállásuk során nyilvántartási könyvükben a 198. iktatószámmal zárták le az évet) külön hivatalos pecsétet is készítettek, melyben cirill betűs köriratot használtak. Középütt nagy ötágú csillag látható s ez a pecsétkép is jól tükrözi e szervezet forradalmiságát. A községvezetőnek a szerb papot választották, de mellette még az igen kis létszámú szerb lakosságból választottak a vezetésbe is. Ennek többek között nyilvánvalóan nyelvi okai lehettek. Úgy gondolták, hogy a szovjet parancsnoksággal így jól meg tudják értetni magukat, valamint az esetleges orosz nyelvű leveleket, vagy utasításokat is el tudják olvasni. A legfontosabb tennivaló tehát a szovjet katonai parancsnoksággal való kapcsolat felvétele volt. Ezért Uglyesity Zdravkót (valószínűleg elsősorban mint tolmácsot) és Máté Istvánt bízták meg a tárgyalás levezetésével.

31 A Községi Parancsnokság előtt álló komoly feladatok közül az egyik legfontosabb volt