Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

DUNASZEKCSŐ FELSZABADULÁSA ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS KEZDETEI BEZERÉDY GYŐZŐ I. A község a II. világháborúban Dunaszekcső nemzetiségi község. A török kiűzése után telepedtek meg a szerbek, majd a XVIII. század közepén a németek. A szerb lakosság az első évtizedekben meghaladta a magyart is. Később azonban számukban fokozatos apadás állt be. Az I. világháború után jórészük visszatelepedett Szerbiába (Jugoszláviába), így elenyésző kissebbségbe kerültek. A németek száma a felszabadulásig igen jelentős volt, bár a magyarok mellett mindvégig a második helyen maradtak. E három nemzetiség mellett jelentős számban éltek itt szlovákok, horvátok, cigányok is. A felszabadulás előtt, 1941-ben a nagyközség nemzetiségi összetétele a következő volt: 1941. magyar német szlovák horvát szerb bunyevác egyéb anyanyelv szerint 4054 1492 13 1 33 22 nemzetiség szerint 4771 722 1 10 4 44 A nemzetiségeknek Dunaszekcső történetében mindig nagy szerepük volt. Főleg így volt ez a két világháború között, illetve a II. világháború alatt. A szerb megszállást követő első években a szerb lakosság nagyrésze elköltözött a községből, visszatelepedtek Jugoszláviába. A magyar kormány nacionalista nemzetiségi politikája a korábban megszállt területek lakossága felé még türelmetlenebb volt mint másutt. Ennek következtében a szerb lakosság teljes kisebbségbe került. Ugyanakkor azonban, amikor a szerb-horvát nemzetiséggel szemben minden területen alkalmazták a fasiszta nacionalizmust, a jelentős erőt képviselő német nemzetiségnek nagy engedményeket tettek. így volt ez Dunaszekcsőn is, ahol a Volksbundnak igen nagy szerepe volt, annak ellenére, hogy hatása kezdetben a németajkú lakosságra mérsékeltnek számított.

1 Ebben szerepet játszott az is, hogy Dunaszekcsőn a németek kisebbségben voltak a magyarokkal szemben. Ez bizonyos fokig fékező tényezőként hatott. A háború kitörése után azonban a Volksbund egyre jobban hallatta hangját, egyre nagyobb energiát fektetett a szervezésbe.- Egymást érték szervezésükben a gazdasági és politikai célzatú előadások. Az elsők még eredménytelenek voltak, sőt a teljes érdektelenség miatt megtartani sem lehetett őket. 1943. január 15-re a Volksbund-házba hirdetett előadáson senki sem jelent meg, de nem bizonyultak sikeresebbnek a többi előadások, német nyelvű színdarabok bemutatásai sem. Ezekről az előadásokról a községi főjegyző részletes jelentéseket küldött a járási főszolgabírónak. Ezek egyikében a következőket írta: a „folyó évi február hó 13-án este 8 órakor és február 14-én délután 4 órakor Dunaszekcső községben a polgári olvasókörben tartott színi előadás gyér látogató közönség előtt minden észrevétel nélkül, rendben folyt le. Jelentenivaló esemény nem fordult elő. Véleményem szerint az előadások kellő érdeklődés hiányában valószínűleg megszűnnek, vagy legalább is ritkulni fognak."

3 Ez azonban nem