Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

következett be. Egymást követték a gyűlések, melyek mindinkább politikai célzatúak kezdtek lenni. Ilyen volt a „Hálát a katonának" címen megtartott május 23-i előadás is. A főjegyzőt részletesen informálták erről az előadásról, aki jelentést is küldött róla a főszolgabírónak. A jelentésen kivül semmi sem történt a volksbundisták megfékezésére. Pedig tevékenységük már ekkor igen veszélyes volt. Erről maga a főjegyző a következőket írta jelentésében: „Az előadás előtt a Volksbund helyiségében élénk megbeszélés tárgyát képezte a katonák toborzása, mely szerint minden németajkú katonai szolgálatra alkalmas ifjút össze kell írni, és fel kell hívni, hogy katonai szolgálatra jelentkezzék és a Volksbund kötelékébe lépjen be. Ez a tény csak úgy bizonyítható, ha a jelen voltak meghallgatása után ők ezt elismerik."

1 Nemsokára ez után az SS toborzó gyűlést tartott Dunaszekcsőn. A július 18-án tartott gyűlés azonban botrányba fulladt, a helybeli németek zömének fellépése miatt. A községi kocsma zárt udvarán megtartott gyűlésen mindössze 30—40 személy vett részt, azonban ezeknek csaknem 2/3-ad része csak kíváncsi szemlélődő volt. Ezek állandó közbeszólásaikkal, gúnyos megjegyzéseikkel a „nevetségbe fullasztották a gyűlést", mely ezek után eredménytelenül szétoszlott.

5 Ezután a főszolgabíró bizalmas jellegű megállapodást kötött a helybeli csendőr őrsparancsnokkal, hogy a hangulatot állandóan közösen figyelik s erről egymást értesítik. Ennek eredményeként megállapították azt, hogy a német lakosság egyáltalán tudni sem akar arról, „hogy gyermekeit a német hadseregbe besorozzák, a volksbundhoz tartozók közül pedig 3 egyén van, aki már a gyűlést megelőzően is belépésre jelentkezett."

6 A német megszállás után a Volksbund helyzete még jobban megszilárdult Magyarországon, népszerűségéből azonban sokat vesztett. Az SS-be való toborzásnak ez után már más, közvetlenebb módszerei is voltak, s a németek inkább ezekkel éltek. A korabeli iratok tanúsága szerint Dunaszekcsőn sokan kényszerből álltak be az SS-be, de nagy volt azoknak a száma is, akik ezt önként tették.

7 A front közeledtével már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált a háború elvesztése, csak a volksbundisták és a nyilasok hirdettek mást. Dunaszekcsőn és a szigeten többen lettek tagjai a nyilaskeresztes pártnak is. Szerepük azonban kevésbé volt jelentős, a szovjet csapatok közeledtére gyorsan elmenekültek a faluból.

8 II. Katonai események Dunaszekcsőn a II. világháború alatt A II. világháború idején a Duna folyam jelentősége főleg akkor növekedett meg, amikor a fasiszta német csapatoknak Romániát és Bulgáriát is ki kellett üríteniök. E területekről a visszavonulás egyik leghasználhatóbb útja a Duna volt. Hajók és uszályok százai vitték a feladott területek minden leszerelhető és mozdítható értékét. Természetesen a szövetségesek is tisztában voltak ezzel, s az volt a legfőbb törekvésük, hogy megakadályozzák ezeknek az országoknak a kirablását, illetve a németek felhalmozott készleteit megsemmisítsék. A szövetséges csapatok Észak Afrika-i előnyomulása, majd a szicíliai és itáliai partraszállás után nyitva állt a légierők számára az út Magyarország felé. 1943. augusztus 1-én repülték át először az országot a Ploestit bombázó légikötelékek. Ezt a repülést azonban hosszabb szünet követte, majd 1944. április 3-án intézték az első légitámadást Budapest ellen. Április 9-én kezdték meg a szövetségesek az ún. GARDENING fedőnevű hadműveletet, melynek feladata a Duna elaknásítása volt.

9 Ennek következtében a Dunán a közlekedés egyre veszélyesebbé vált. Ez főleg az olyan településeknél okozott nagy problémát, melyeknek területe a folyó két partjára terült el. Ilyen volt Dunaszekcső is. A legtöbb szekcsői birtokosnak a balparton is volt szántója, legelője, kertje, gyümölcsöse és tanyája. 1944 nyarának elején az aknásítás miatt kénytelenek voltak beszüntetni a kompforgalmat.

10 Ettől kezdve az átkelést csak fa ladikon lehetett lebonyolítani, melyen azonban csak személyek közlekedhettek.