Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára)
nem lelhetők fel; A magyar nyelvűek közül egy szonettet, egy szórejtvényt és egy „Köznépi Dalt". Az utóbbi valószínűleg gyűjtés eredménye, erős átdolgozással, amely a hangvétel alapján érezhető. A gyűjtés mellett a vers végén olvasható N. J. utalás szól. Az impurumban közölt tizenkét német nyelvű költemény közül kettőről bizonyíthatóan megállapítható — mivel műfordítását elvégezte —, hogy nem tőle erednek. A megmaradt tíz verssel szemben viszont fenntartással kell élnünk, mivel azok kifejező eszközei — legalábbis kilenc esetben — erősen eltérnek Klivényi stílusától. Az első kötetben költőnk utal egyik műfordításánál Matthisson Frigyesre. 7 Megítélésem szerint a lágy, érzelgős, úgymond a szentimentalizmus határán álló német nyelvű versek jelentős része az ő munkája, amelyeket korabeli újságokból, folyóiratokból másolhatott. Klivényi Jakab 1823. február 17-én Vörösmartyhoz címzett levelében 8 ugyanakkor Schiller költeménycinek és Klopstoek u ódáinak olvasásról is említést tett. Összegezve tehát a német nyelvű versekre vonatkozó észrevételeket, elmondhatjuk, hogy azok megítélésében további elemző és feltáró munkára van szükség, hogy a felsorolt kétségek feloldást nyerjenek. Végül szólnom kell a „b" kötet ismertetésénél két latin nyelvű epigrammáról is. Az első Sági (Saághy) Lipót 10 (Poldi) nevű szemináriumi osztálytársához szól, a második — melynek német változata is olvasható a gyűjteményben — csattanós, tréfás hangvételű felajánlás. A harmadik, „c" füzetecske foglalja magába Klivényi „Elmés mondatok a' költészetből" című gyűjtését. A kis kötet — melynek nagysága mindössze 10x12,5 cm — 114 darab mondást tartalmaz. Ehhez csatolt piszkozati mellékleten a latin szöveg alatt a magyar nyelvű fordítás is megtalálható. A hagyaték negyedik, jelzés nélküli tartozékán három magyar és kettő nemet nyelvű verset olvashatunk. A magyar nyelvűek közül kettő — Klivényi utalásával — Helmeczytől ered, egy pedig ismeretlen kézírású német költemény. A költő irodalmi munkásságának ötödik része egylapos piszkozati példányból áll: rajta drámai töredék található. Dolgozatomban Klivényi Jakab eddig fellelhető irodalmi hagyatékának teljes feltárására törekedtem. Hagyatéka ezek szerint áll: 71 db. magyar nyelvű versből, 11 db szórejtvényből, 1 db gyűjtésből (?), 9 db Vörösmarty Mihályhoz írt levélből, 1 db Szalay Antalhoz írt levélből, 13 db műfordításból, 11 db német nyelvűi?) és 25 db latin nyelvű versből. II. Adatok Klivényi életéhez és munkásságához Klivényi Jakab 1800. július 24-én 11 született Szekszárdon. Őseiről mindössze csak annyit tudunk, hogy Trencsén vármegyéből költöztek előbb Szegedre, majd Tolna megyébe, Szekszárdra 12 . A család kuriális nemesi címmel rendelkezett, ezért előnevüket Chlivényi de Kis Chlivény-ként használták. Tanulmányait Szekszárdon kezdi 13 . A négy osztály elvégzése után 1811 november 1-én 11 a Pécsi Ciszterci rend kath. Főgimnázium tanulója lesz 15 . A kor iskolai követelménye a II. Ratio Educationishoz 16 igazodott, amelynek tanrendje a négy grammatikai és a kettő humanisztikus osztály elvégzését írta elő. Klivényi a megmaradt anyakönyvi bejegyzések szerint a gimnázium osztályait eminens 17 eredménnyel végezte el. A gimnázium tanítási nyelve a latin, kivéve a magyar nyelv és a vallástan oktatását. A grammatikai osztályokban a latin nyelvtani ismeretek elsajátítása mellett a tanulóknak szemelvényeket kellett fordítaniuk római próza- és drámaíróktól 18 . A hatodik osztály tantár-
