Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára)
KLIVÉNYI JAKAB (Források éleiére és irodalmi munkásságára) SÁNDOR LÁSZLÓ /. Klivényi Jakab irodalmi hagyatékának problémái Klivényi Jakab munkásságának teljes feldolgozását irodalomtörténészeink nem végezték el. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy kutatóink nem kapták kézhez a szekszárdi születésű költő hátrahagyott iratait és verseskötetét. Értékelése és elhelyezése irodalmunkban tehát a jövő feladata lesz. Gyulai Pál „Vörösmarty életrajza" című monográfiájában megemlítette ugyan a két fiatal kezdő költő meghitt barátságát, de részletes, elmélyült elemzést nem végzett. Jellemét a fennmaradt kilenc levél alapján rajzolta meg 1 . Szentkirályi István — a Pécsi Káptalani Levéltár néhai vezetője — kutatásai közben Troli Ferenc- iratai között bukkant rá Klivényi Jakab verseinek gyűjteményére és azok fogalmazványaira. Ő hívta fel dr. Tordai Ányos :i figyelmét a jelentős irodalmi kéziratra és átadta neki ismertetés végett. 1908-ban az Irodalomtörténeti Közlemények hasábjain jelent meg Tordai tanulmánya: „Klivényi kiadatlan versei" címen. Bizonyára a szerkesztési problémák voltak az okai annak, hogy viszonylag rövid tartalmú bemutatást kaphattunk. A dolgozatban hét latin nyelvű és tizennégy magyar nyelvű versből közölt idézetet. Ismertetett továbbá Klivényitől egy szórejtvényt is. Vörösmarty Mihály műveinek és levelezéseinek kritikai elemzését századunk jeles irodalomtörténészei elvégezték. Jegyzeteik alapján azonban megállapíthatjuk, hogy munkájuk során Klivényi hagyatékába bepillantást nem nyertek, bár keresték. Tóth Dezső a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött kilenc levélre és az Irodalomtörténeti Közleményben megjelent tanulmányra hivatkozik. Brisits Frigyes pedig ezeken túl megemlíti még Brüsztle József „Recensioját"' és Szentkirályi 5 feljegyzéseit is. Kutatóink figyelmét elkerülte az a tény, hogy az egyházi levéltárak a felszabadulás után — rövid ideig — állami irányítás alá kerültek. Ennek következtében a Pécsi Káptalani Levéltár igazgatását a Baranya megyei Levéltár látta el. Klivényi irodalmi munkái 8 ekkor kerültek az állami levéltár törzsanyagába. A költő megmaradt gyűjteménye öt különálló részből áll. Ebből három fűzött kötet, amelyet „a", „b", "c„ jelzettel látott el, kettő pedig egy-egy lap, megkülönböztetés nélkül. Az „a" kötet huszonkét félívet tartalmaz, melynek címe: „Verseim' gyűjteménye mellyek 1816/7-dik esztendő olta készültek". Ebben az összeállításban a már letisztázott latin és magyar nyelvű versek, valamint a műfordítások találhatók meg, 1817-től 1829-ig terjedően. A kéziratos gyűjtemény belső felosztása a következő: 1817. Hatodik oskolás koromban. — 1818. Pesten. Hetedik oskolás koromban. — 1819. 8-dik oskolás. — 1820. 9-dik oskolás. — A' következőket Pécsett Nevendék koromban firkáltam. 1821—1824. Nádasdon. — 1829. A „b" jelzettel illetett kötet tizenegy lapból áll. Klivényi impurumnak, piszkozatnak használta ezt a kisebb alakú füzetet, s ezért az év szerinti felosztást itt nem is használta. Ebből kilenc verse apróbb eltérésekkel megtalálható az „a" tisztázatban, egy latin verse teljesen megegyezik ugyanott. Két német nyelvű költeményről pedig sikerült kimutatni, hogy azok műfordítását a huszonkét félíves füzetben végeztééi. Ezek eredeti német címei: Der Schmetterling, valamint Wunder der Liebe. Klivényi műfordításaiban: A' him lepke, A'szerelem. A fogalmazvány az említetteken kívül tartalmaz olyan alkotásokat is, amelyek máshol
