Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reform korban (1810—1848)

előmenetelről a szülők és vendégek jelenlétében tartsanak nyilvános vizsgát, ez alkalommal részesítsék dicséretben a kiválóbb tanulókat, jutalmazzák meg őket a saját, vagy más mecénások költségén beszerzett ajándékokkal, a hanyagokat korholják meg atyailag és buzdítsák őket a jutalmazottak követésére." Alig foglalta el Szcitovszky János püspöki hivatalát (1838—52), az iskolai élet fokozása érdekében 1839. szeptember 5-én a következő rendeletet küldte ki a plébánosoknak: „Minden évben Szt. Mihály napig az oskolára alkalmas mindkét nemű nevendékek összeírassanak és október első vasárnapján a templomban az oskolai oktatás hasznáról, szükségéről prédikáció tartassék és azután a szószékről az oskolába tartozó gyermekek — három oskolára felosztva — névjegyzéke felolvastassék. A következő vasárnap az oskolaházba összegyülekezett nevendékeket a plébános mint igazgató, ahol csak lehet zászló alatt ünnepélyesen a templomba bevezeti s az isteni szolgálat kezdetével újólag a szülőket gyermekeik az oskolába járásrai szorgalmas küldetésére lelkesen felszólítsa, az előtte térdelő nevendékeknek szíveibe az oskola járásrai szeretetetet csepegtesse s e lelkes beszéd végeztével a Veni Sancte-t és a nagy szentmisét elmondja. Hasonló ünnepélyességgel az oskolába visszavezeti, az elöljárók és a szülők jelenlétében az oskolai törvényeket kihirdeti, magyarázza s minden jelenlévőknek pontos megtartásukat szívükre köti. Másnap kezdődik az oskolai oktatás, melyre a tanítványok harangszóval hívandók és harangszó által haza eresztendők. A tanítás ideje alatt a tanító, kinek a gyermekek tanításánál lelkiismeretesebb kötelessége nem lehet, az oskolát semmi szín alatt el nem hagyja, hanem délelőtt két, délután két órát a tanításra múlhatatlanul szenteljen. Minden azon egy osztályhoz tartozók összesen együtt taníttassanak, ugyanazért mindannyian egy tartalmú iskolai könyveket használjanak s az oskolában meg nem engedtessék az imádságos könyvek használata, mint amelyek az anyaszentegyház szándéka szerint sokkal felségesb czélra ajánltatnak. Mindegyik nevendék tanulja a vallástant, olvasást, írást, számvetést. Hogy a haza köz és méltó kívánatának s a magyar nyelv minden honfiak közötti terjesztése végett alkotott hazai törvényeinknek elégtétessék, a rendes tanítás magyar legyen, s kik más nyelven is taníttatni kívánnak, németül vagy horvátul oktattassanak, a keresztény tanítás mégis azon nyelven előadandó, mellyel tökéletesen értenek. Az iskolában jelen, vagy nem lévők naplója rendesen naponként vezettessék, s a húsvéti ünnepek körül a földesurak, tisztesbek és szülők jelenlétében próbatétek tartassanak s a három osztály — mint 3. oskola — szerint megtörtént osztályozás nyilván felolvastassék s az a jövő próbatételig az oskola falára felfüggesztessék. A próbatét után a tanító azon tanulókat, kiket a szülők házi segedelmükre az oskolából kivenni nem kívánnak, még augusztusig tanítja, melly időtől fogva október elejéig az oskolatanítás tellyesen szünetel." /. Iskolák és tanulók Felsőbb utasítás tehát volt, de lássuk a valóságot. A Ratio előtti állapotot az 1782. évi Visita tükrözi, mely szerint: 1782-ben 134 helységben működött 141 tanító, 1810-ben 169 helységben működött 175 tanító, 1829-ben 196 helységben működött 209 tanító, 1848-ban 215 helységben működött 247 tanító, Baranyában (Pécset figyelmen kívül hagyva). Megjegyzendő, az adatok csak a kat. iskolákra vonatkoznak. A másvallásúak iskoláiról később lesz szó. A gyarapodás tehát a Reformkor végén: 88 faluban 113 tanító. Az 1810. évi Visita végén olvasható egy kimutatás, mely szerint nevezett évben az egyházmegye területén volt 156 plébánia és 525 fiókegyház (filia). Ebből Tolna megyére esett 57 plébánia, 158 filia, Drávántúlra 11 plébánia, 34 filia, Baranyára (Péccsel együtt) 88 plébánia, 333 filia.