Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről

Baranya vármegye határszéli falvai egykor Komló, Zobák, Hosszúhetény, Pécsvárad, Várkony, Kocsid és Micske voltak. Tolna vármegye e vidékét 1542-ben nem vették lajstromba. A hajdani Somogy—Baranya határ az 1542/1543-as lajstromok alapján így áll össze. Almamellék, Szágy és Gálosfa községek hármashatár-pontjához helyezhető az egykori Baranya, Tolna és Somogy vármegyék hármashatára. E ponttól Ny. felé indulva Baranya jelenlegi megyehatára (Almamellék kzs. határának E-i szakaszán) követi a régi vármegyehatár vonalát. A mai Boldogasszonyfa kzs. területéhez érkezve az egykori vármegyehatár dél felé folytatta útját. Itt a régi vármegyehatár vonala meglehetősen bizonytalan. A mai Boldogasszonyfa és Szentlászló községek területén fekvő egykori Nagyvölgy és Kárán falvak Baranya és Somogy lajstromain egyaránt szerepeltek. A vármegyehatár Szentegyednél elérte az Almás medrét, és azt követte. Lejjebb átszelte a mai Szigetvár és Dencsháza területét, és elért Okorág alá. 1543-ban Okorágot Somogy vármegyében írták össze. Itt a vármegye határa Ny. felé kanyarodva körülölelte a hajdani Marócsa és a két Körcsönye falut, majd a mai Drávafok község területét szelte át. Az egykori Ökördi és Nádmelléke falvak, valamint Fok falu egyrésze 1542-ben Baranyához adózott. Baranya vármegye határa itt DK. felé haladt tovább, a mai Bogdása és Drávaiványi község déli határvonalát követve. Ezután átvágta Drávasztára község területét úgy, hogy Sztára falu Somogy, Endesfalva pedig Baranya vármegyéhez tartozott. A vármegyehatár itt érte el a Drávát. Somogy—Baranya itt leírt határán számos olyan helységet találunk, amelyet hol Baranya, hol Somogy lajstromába jegyeztek fel. Ezek Nagyvölgy, Kárán, Szentlászló, (Szolád) szenterzsébet, Szehénfalva, Okorág, Fok, Sztára. Szigetvár elestét követő idők somogymegyei össze írásaiban még a köv. Baranya vármegyéhez tartozó falvakat találjuk: Baski, Csőszi, Luzsok, Kemsefalva, Almamellék, Mozsgó, (Almás)keresztúr. Válogatás Tolna és Somogy vármegye rovásadó összeírásaiból Az egykori Somogy és Tolna vármegyékből a mai Baranya megyébe bekebelezett területek falvairól Somogy és Tolna vármegyék rovásadó összeírásaiban találjuk meg. Tolna vármegyéről mindössze két töredékes dikajegyzék áll rendelkezésre, 1542-ből ill. 1543-ból.

31 A három járást tartalmazó 1542. évi összeírásból Pötrőczi János szolgabíró járásának összeírását teljes terjedelmében, egy másik járás anyagának pedig töredékét, a Dombóvár környéki falvakat közlöm.

32 Az 1543. évi lajstrom nem tartalmaz a mai Baranya megyéhez tartozó falvakat. Somogy vármegyéről irigylésre méltó bőséggel maradtak fenn rovásadó jegyzékek az OL. E. 158-ban. E lajstromokból a minket érdeklő vidék hihetőleg teljes válogatását közlöm.

33 E terület az egykori Somogy vármegye délnyugati járásának kb. harmada-fele. így aztán néha elég terjedelmes lajstromból csak pár falut kitevő töredéket találunk a forrásközlésben. Somogy 1534. évi lajstroma egy későbbi, talán XVII. sz. eleji kamarai másolatban maradt fenn. A hely és személynevek írásmódja, valamint a helyenként alkalmazott ékezet ezt tükrözi. Nagy értéke az összeírásnak, hogy az összeíró valóban bejárta a vidéket, és a „cum pertinentiis" = „vidéke" alkalmazása helyett az illető vidékhez tartozó valamennyi helység nevét felsorolja. így csak ebből az összeírásból ismeretes pl. Szentborbás,

34 (Felső)szentmárton,

35 Istvándi

30 és Szentmihályfalva

37 vidékéhez tartozó falvak felsorolása. Csánki

38 Somogy vármegyéről nem ezt, hanem az 1536. évi lajstromot dolgozta fel. így pont e „vidékek"-hez tartozó falvak közül számos említetlenül marad Csánkinál.