Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről

Itt tehát Egregyet hagyta figyelmen kívül a „Különbségek" összeállítója. így lett volna a helyes: fogyás: Kárász, Vékény, Egregy 4 porta. E példákból is láthatjuk: az 1559. és az 1564. évi lajstromokból meg tudjuk magyarázni a „Különbségek" számadatát. De az 1564. évi lajstrom és a „Különbségek" összevetéséből az 1559. évi számadat visszakeresése nem mindig vezet helyes eredményre. Az 1559. évi hátralékosok lajstroma forint összegben jelzi az illető falu fizetés lemaradását. Bizonyos rekonstruálási lehetőséget ez is rejt magában. A már ismertetett törvénycikkek alapján például Keszű A

l

/

2 forintos hátraléka azt is jelenti, hogy 1559-ben e faluban legalább A

x

/

2 adóköteles portát val'ottak be. Hogy valóban annyi is volt, azt csak a másik forrásból tudjuk. E lajstrom is felfed néhány számmásolási hibát. Iszerő adóhátralékából azt következtethetjük, hogy ott 1559-ben a bevallott portaszám legalább V/

2

. Ugyanakkor Koller 1559. évi kimutatása 3 portát említ, s e szám megfelel az 1564. évi lajstrom és a „Különbségek" számadatainak: 11/2 + 1 Va = 3. E kiragadott példák is mutatják: az 1559. évi lajstrommal kapcsolatos valamennyi melléklet, kivonat, utalás nem pótolja magát az eredeti lajstromot. Mégis ezek a helytörténetírás számára értékes adalékot nyújthatnak. Összességükben pedig a nagy számok törvénye alapján jó megközelítésben közölnek számadatokat e küzdelmes történelmi kor statisztikai adatokra támaszkodó feldolgozásához. Az egykori Baranya vármegye északi és nyugati határa A mai Baranya megye a hajdani Tolna és Somogy vármegyék területéből átvett bizonyos részeket. Ez átvett részekre vonatkozó rovásadó összeírás emlékeinket az egykori Tolna ill. Somogy vármegyék lajstromaiból kell kiválogatnunk. Előbb a hajdani vármegye határt vizsgáljuk meg. E vizsgálatot az 1542. és 1543. évi lajstromok alapján végezzük el. * * * Tolna és Baranya vármegyék hajdani közös határvonala a Mecsek gerince volt,

30 az északi lejtős vidék Tolna vármegyéhez számított. E határvonal Ny-i szakaszát az 1542-ből való lajstromok alapján a következőkben húzhatjuk meg. Tolna vármegyéhez tartozott a jelenlegi Szágy, Bakóca, Felsőmindszent, Godisa, Oroszló, Liget és Vaszar községek egész területe, a Komló városhoz tartozó Battyán és Magyaregregy területe. Baranya vármegye határát pedig a következő községek adják: Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Korpád, Kán, Kisbeszterce, Kishajmás, Szatina, Bodolyabér, Magyarhertelend, Magyarszék, és a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosi. E határvonaltól délre találjuk Nagyvátyi Boóz Tamás szolgabíró járását Baranya vármegyében, északra pedig Pötrőczi János szolgabíróságát Tolnában. Egy falu jelent itt kivételt. Ez (Felsö)egeiszeg, mely messze fenn Tolnába beékelődve fekszik mint baranyai község. Megjegyzendő, hogy ez a pécsi káptalan birtoka. Pötrőczi járásában nem találunk káptalani birtokot. Valamennyi káptalani falu a baranyai jegyzéken szerepel. Valószínűleg a birtokos miatt íratott Baranya falvai közé. Tolna—Baranya vármegyék határának további, keleti része már nem állapítható meg ilyen egyértelműleg az 1542-es lajstromból. A baranyai oldalon itt Pricsi Józsa járása van.