Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről
gyűlésük nem fog lenni" (15. tc. 3. §). Az összeírásnak most is azt a módját kell megtartani, melyet az 1554. évi országgyűlés körvonalazott, és az 1557: 3. tc. újra elrendelt (12. tc.). Külön intézkednek a török alatt álló területek számbavételéről. Az adókivetők itt a bírák esküjén kívül a szolgabíró esküjét is kikérhetik, hogy bizonyságot szerezzenek az adózó porták számáról (12. tc. 5. §). Ezek után lássuk, mit ismerünk az 1559. évi lajstromból a kivonatok, mellékletek alapján. A terület, amelyről a portaösszeszámolást lajstromozzák Baranya vármegye, továbbá Tolna vármegye D-i része, ezen kívül Baranya vármegye D-i halárvidékéről, a Dráván túlról is érkeznek bírák adóbevallásuk felíratására. 28 A lajstrom szerkezetét tekintve az 1564. évihez hasonlítható. A felvett falvak sorrendjét mindkettőben a falusi bírók érkezése határozza meg. így az egyszerre érkező bírók — s ezek gyakran egy vidék bírói voltak — falvaikat egyszerre jegyezték be a lajstromba. így alakul ki a lajstrom esetleges topográfiai rendje: egy vidékről egy, két, vagy több falut találunk egy csoportban, majd egy egészen más területről találunk hasonló csoportot. Jól megfigyelhetjük ezt az egyházi birtokokról Kollernél közölt kivonatokon is. 2u A lajstromban szereplő falvak és a portaszám a maga teljességében nem rekonstruálható. A lajstromból ismert a pécsi papság és a fehérvári káptalan birtokairól készült kivonat. Ez 127 helység, a teljes lajstrom mintegy 30%-a lehet. Ehhez jön a „Hiányzó falvak" 48 helysége (6 ugyanis egyházi birtok). A Kollernél közölt „Vizsgálat" elsősorban a nem egyházi birtokban lévő falvak bevallott portaszámainak kigyűjtésére ad lehetőséget. Ez további mintegy 80 helység portaszámát adja meg. E három forrásból kb. 250 helység portaszámát ismerhetjük meg. Ez már bizonyára több, mint az egész lajstrom helységszámának a fele. Bizonyos óvatosságot követel a „Különbségek" alapján történő portaszám rekonstruálás. Ha a Kollernél közölt 1559. évi kivonat adatait a „Különbségek"-kel, az ugyancsak Kollernél közölt „Vizsgálat" és az 1564. évi lajstrom adataival egybevetjük, azt találjuk, hogy e számadatok a többszörös átmásolás ellenére zömmel fedik egymást. Ezt elsősorban azoknál a falvaknál találjuk, ahol egy tétel egy falu mind a négy felsorolásban. Mint pl: 251. Kesző esetében. 1559: 41/2 porta. (Koller VI. 55. és 99. lap.) fogyás: 2 porta. („Különbségek" 1162) 1564: 21/2 porta. (BH72. 77. lap.) Megjegyzem, hogy összevethetjük még az 1559. évi 4 ft. 50 den = 4 l / 2 portányi és az 1564. évi 2 , /2 portányi hátralékkal is. Természetesen találunk másolási hibából származó eltéréseket. De az nem gyakori. Hasonló az eset olyankor, amikor a falvak azonos párosításban szerepelnek a különféle lajstromokban. Olyankor viszont, amikor az 1559-es lajstrom más csoportosításban hoz 2 vagy több falut, mint az 1564. évi, a „Különbségek" összeállítója gyakran félrevezető, téves számadatokat közöl. Lássunk ilyen példát is. 1559: Marok 8 porta; Alsóhímesegyház 5 porta. (Koller VI. 56.) fogyás: Marok és Alsóhímesegyház V2 porta („Különbségek" 1113.) Marok és Alsóhímesegyház 3 72 porta („Különbségek" 1207.) 1564: Marok és Alsóhímesegyház 4'/2 porta (BH72. 84. lap) Vagyis a „Különbségek" összeállítója egyszer Marok 8 portájából, egyszer pedig Alsóhímesegyház 5 portájából vonta ki az 1564. évi összesített 414 portát. Itt a „Különbségek" helyes számadata 872 porta lett volna. — De találunk más példát is: 1559: Kárász, Vékény, Egregy 13 porta. (Koller VI. 56.) fogyás: Kárász, Vékény 6 porta. („Különbségek" 1243.) 1564: Kárász és Vékény 7 porta, (BH72: 86.) Egregy 2 porta. (BH72: 86.)
