Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről

Az itt felsorolt mellékletek, kivonatok, utalások a következő évszámok körül csoportosulnak: 1557. Királyi adó beszedés éve (az 1551. évi kivetés alapján?). Itt jegyzem meg, hogy az 1551. évszámot bizonyos fenntartással fogadom. Igaz, hogy a lajstromnak az OL-ban őrzött egyetlen példánya az 1551-es évszámot tartalmazza. így is tartják nyilván.

23 Mégis kérdésessé teszi az évszámot az a tény, hogy a lajstromra visszavezethető valamennyi kivonat és utalás az 1557-es dátumot jegyzi fel. így Perneszi Pál 1557-ben készített kivonata a pusztákról és meg nem jelent falvakról,

21 valamint az 1. sz. alatt említett lajstrom a pécsi papság birtokáról. Kollernél közölt és itt 4. sz. alatt említett vizsgálat is ismételten említi az 1557. évi adózást, megint csak az 1551-es évvel nyilvántartott lajstrom portaszámával. Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az 1551. évvel datált lajstrom elég kései, valószínűleg a XVII. elején, nyilván birtokigazolásra készült másolatban maradt fenn. Ezért az 1551-es évszámot megkérdőjelezem, és felvetem annak a lehetőségét, hogy e szám az 1557-es évszámnak hibás másolata. A Magyar Törvénytárban

25 nem olvashatunk rendelkezést 1551. évi számbavétel elkészítésére. Az előző, 1550. évi országgyűlés (22. 23. 24 és 25. tc) a hadiadóval kapcsolatban az 1549. évi lajstrom használatbavételéről rendelkezik. A következő, 1552. évben (4. tc. 2. §) viszont egyenesen elrendeli, hogy az 1552. év első határidejére szedett adót az előző évi lajstrom alapján vessék ki. Új számbavétel elkészítésére a Törvénytárban 1551. évben nem találunk rendelkezést. Az 1557: 3 tc. (2. és 5. §) adókivetők kiküldéséről intézkedik, és az 1554: 4 tc-ben körvonalazott rendelkezéseket újítja fel. E törvénycikk „mindenütt megejtendő új összeírás"-t kíván. Ezek alapján elég valószínűtlennek hangzik előző dolgozatunk feltételezése, hogy Perneszi dikátor még 1557ben is az 1551. évi lajstromot használta volna.

2G A továbbiakban épp ezért 1557-es évszámmal jelzem az OL.-ben őrzött és 1551-gyel datált Baranyáról készült rovásadó összeírást. 1559. Rovásadó számbavétel és adóvégrehajtás éve. E számbavételről és adóvégrehajtásról készült lajstrom nem ismeretes. Meg van viszont a pécsi papság birtokairól készített kivonata, az 1559. évi adóhátralékosok lajstroma, az 1561. évi vizsgálat alkalmával is erre az adóvégrehajtásra hivatkoznak a bírók, mint az akkor utolsó rovásadó fizetésükre. A „Különbségek" és a „Hiányzó falvak" is az 1559. évi lajstrommal veti egybe az 1564. esztendeit. (L. fentebb 2., 3., 4., 7., és 8. sz. alatt.) E számos kivonat, melléklet, utalás alapján, mely az 1559. évi lajstromhoz kapcsolódik, elsőül is egy lajstrom-rekonstruálási lehetőség merül fel előttünk. Ez, mint látni fogjuk, nem megy. Mégis érdemes lesz bővebben foglalkoznunk az 1559. évi lajstrommal. 1564. Újabb rovás számbavétel és adóvégrehajtás éve. Az előző dolgozatban közöltük a teljes számbavételi lajstromot.

27 Ennek kivonata a pécsi papság birtokainak lajstroma, ehhez csatlakozik mellékletül a hátralékosok lajstroma erről és a köv. 1565. évről. Továbbá ennek melléklete a „Különbségek" és a „Hiányzó falvak". (L. föntebb 5., 6., 7., 8. és 9. sz. alatt.) Baranya és Tolna vm. 1559. évi áj összeírása Az 1559. évi dekrétum több cikkelye is foglalkozik az országlakók által megajánlott hadiadóval. Az ország 2 forintot ajánl meg egy évre (11. tc), azzal, hogy a töröknek alávetettjobbágyok a hadiadó felét fizetik (12. tc. 3. §), és kifejezi azt is, hogy nincs szándékában több évre adót ajánlani attól félve, hogy „azon egész idő alatt semmi közönséges ország-