Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban

„A Pécsi Feő Oskola Püspöki Lyceum nevezete alatt a Tanítók számára, Tudományokra, igazgatásra tekéntve hasonló lészen az egri Feő Oskolához." „Valamint az oskolai Épület minden belső eszközökkel egynéhány hét múlva elkészül, az elégséges Feő pénznek is szerzését magára vállalta Eő Excellentiája, és igyekezni fog a püspöki jövedelembül ezt mennél előbb kiállítani."

61 Fényes úgy tudja, hogy ebben az intézményben ,,... a philosophiai és jogtani tanulmányok szinte úgy taníttattak, mint akármellyik királyi akadémiában". Tudja azt is, hogy mennyi volt az a bizonyos „Feő pénz", amelyről a követi utasítás beszél: „Csupán készpénzben 100,500 p. forintot tett le (Szepesy) a lyceum állandó alapjául, melyhez még 16 000 pf. könyvnyomdát is állított". Az oktatás tárgyi föltételeinek biztosításáról pedig tömören ennyit ír: „E lyceum tulajdonába tartozik egy jeles, 16 000 kötetnyi nyilvános könyvtár, ... hozzá kapcsolt ásvány és természettani gyűjteménnyel."

62 Aki az 1832. május 1-én megnyílt intézet tantervére kíváncsi, megtalálhatja azt a Társalkodó (Pest) II. évfolyamában a 221—222. lapokon. Ugyancsak itt találja meg a lényeget kifejező tömör értékelést is: a tanítóképző „hazánkban mindeddig s talán még igen sokáig egyetlen egy maradand." Oktatásügyi kérdésekben a továbbiakban Jankó János többször idézett munkájára támaszkodunk. Ő tájékoztat arról, hogy a lyceumon kívül ,,... vagyon egy Gymnasium számos tanuló ifjúsággal. A' Jesuiták eltöröltetése után a' Világiak foglalták el ezek helyeket, s' ditséretesen foglalatoskodtak az Ifjúság tanításában egész 1815-dik esztendőig, mellyben minden világi tanítók nyugodalomra bocsájtattak, s Fels. Ferenc Királyunk engedelméből a' Zirczi Apátsághoz tartozó szerzetes atyák váltották fel őket."

63 Jankót olvasva szinte a szemünk előtt bontakozik ki a korabeli pécsi iskolai élet: „...a Gymnasiumon kívül vagyon még a világiak igazgatása alatt egy rendszerint való Normális Oskola, mellynek egy különös Direktora, és négy Professorjai vágynak." „Ugyanezen épületben taníttatik a Muzsika és Rajzolás. Kinek kedve van reájok, mind a kettőt ingyen tanulhatja." Érdekes tájékoztatást kaphatunk a korabeli vizsgákról is. „Mindegyik oskola — folytatja Jankó — a' nyilvánvaló Próbatételek alkalmával, mellyek évenként kétszer történnek, mutat az ő igyekezete gyümölcséből." Csak néhány sor még Jankó könyvéből és ki is merítettük a korabeli Pécs oktatási intézményeinek fölsorolását. „A' Nyilvános Tanító és tanuló Intézetekhez tartoznak még két Leányiskolák, mellyekben az Olvasás, írás, Hitbéli Tudomány és varrás taníttatnak; és egy Királyi Hadi Iskola, mellyben a' gyermekek a' Hadi Tudományokban gyakoroltatnak.

61 Népmüvelés — könyvek — olvasók Ha meglehetősen elnagyolt is lesz a kép, amely a rendelkezésre álló kortársi megnyilatkozások alapján rajzolható, mégis meg kell kísérelnünk az iskolán kívüli művelődési viszonyok jellemzését is. Mint ismeretes, reformkori művelődési intézményeink jelentős része kapcsolatba hozható Szepesy püspök működésével, vagy egyenesen neki köszönhető. Munkásságával többen is foglalkoztak már, én itt csak egyik munkatársától közlök néhány vonatkozó sort.,, A Promenádot (Sétatér) ő csináltatta, mi előbb szemétfészek volt. A bibliotheca épületét több mint 34 ezer forintért ő építtette, a Climo féle Bibliothecát tulajdon könyveivel tetemesen szaporította, a volt Paulinus Klastromot 12 ezer pengő forinton megvette, 16 ezer pengő forinton reparáltatta és instruálta. A Typographiára 12 ezer pengő forintot költött.. ."

65 Szepesy alkotásai kiemelkedő helyet foglalnak ugyan el a reformkori Pécs művelődésében, de a harmincas évek végén követik őket egyéb jelentős művelődési intézmények is. Említsük meg itt először azt a tényt, hogy 1839 október 8-án létesült az első magyar színtársulat