Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban

Szeged és Pécs közti áruszállítás." A kereskedelmi útvonalak megrajzolása után igen pontos tömörséggel foglalja össze a pécsi kereskedelem virágzásának okait is. „Előmozdítják az élénk kereskedést a hajózható Duna és Dráva, az igen jó baranyai országutak, a posta és szorgalomkocsik (fuvaroskocsik) a 4 országos vásár, a szerdán és szombaton tartott hetivásárai; s a bőséggel levő jó fuvarosok, miután a baranyai magyar nagy hajlammal bír a fuvarozásra, s ezek Bécsben, Graczben, Zágrábban, Pesten otthonosak; s végre a takarékpénztár." A pécsi hetivásárokról irigylésre méltó képet rajzol a kortárs Náray: „A piacz, talán Baját kivéve, az országban legolcsóbb;... baromfi van elég, párja 12—14 pkr; sütni való malaczot lehetett tavaszkor 12pkr-on venni; a faluról jövő kenyérsütők hetenkint elárasztják a piaczot; egy kenyér 4—5 pkr. Havonkint a' vendéglők 4 tál ételt 5 pft-ért adnak; zöldséget őszkor néhány garasért egész télre be lehet szerezni." A Dunán vontatott vagy gőzzel működő hajókra, a távoli Steyer ország, Karinthia Krajna áruival megrakott tutajokra vonatkozóan sajnos nincs birtokunkban korabeli pontos leírás, a személyfuvarozás körülményeit is csak feldolgozásból ismertethetjük. Az egyszerűbb polgárok fuvarozáskor közönséges parasztkocsira föltettek egy köteg venyigét, vagy zsúpkévét, s ez volt az ülés. A jobb módú mestereknek volt egy kivágott oldalú, jobb üléssel ellátott „Steyer waglija". Hintóval csak az egyházi és világi nagyurak rendelkeztek. Érdekes módon a Pest Pécs között személyforgalom jelentős része akkortájt a Dunán — esetleg már — gőzhajóval bonyolódott. Aki Mohácsra érkezett és onnan Pécsre igyekezett, annak olyan kocsin kellett jönnie, amelyen délelőtt szenet vittek. Pécsett 1858-ban indult az első omnibusz. Az előzékeny vendéglősök ezen hozták be az üszögi vasúti végállomásról a vendégeket.

55 Megszerveződött és egyre növekvő forgalmat bonyolított le a pécsi posta is. Az 1840-es években székháza a Perczel utcában volt. Sárga alapon fekete sas volt a cégtáblája. Levelet és pénzt lehetett feladni, de csomagot nem, mert nem volt delizsánsz. A postakocsit egy ló húzta. A postakocsis nyakában fekete-sárga zsinóron állandóan ott föggött egy trombita. Ha belefújt, a postakocsi útjából minden más kocsinak ki kellett térnie.

56 A kereskedelemmel áru- és személyszállítással kapcsolatos kis kitérő után jöjjünk vissza ismét Pécsre! A szállásra aligha lesz gondunk, mert „... az utazóknak elfogadására és a' mulatni kívánó Lakosoknak számokra... 7 előbbkelő s' több alábbvaló Vendég fogadók, és szinte 7 kávéházak találtatnak."

57 Ugyanakkor „... mulató helyekben sem szűkölködik Pécs, mert van egy 1839-ben épült színháza, sétatere, több nyilvános kertje és vendégfogadója, s ezen kívül ritka város bír oly bűvölő környékkel, mint Pécs."

58 Ha a kellemes fogadtatás ellenére megromlanék egészségünk, akkor sincs baj. „A gyarló emberi életnek föntartására, három patikában készíttetnek az Orvosi-szerek..."

53 Ezen kívül „A lakosok egészségére felügyel 10 orvostanár, 2 orvossebész és 10 sebész... fürdő is van 3, de ezek közül csak a vasfürdő bír gyógyerővel."

60 Van Pécsnek számos jótékony intézete is. Ezek közül a kortársak különösen a polgári kórházat és az Irgalmasok kórházát emlegetik. Lyceum — Gymnasium —Normális Oskola Pécs már a reformkorban is iskolaváros volt, s jónevű iskolái a szomszédos megyék diákjait is idevonzottak. A kortársi megnyilatkozások fölhasználásával az iskolaváros portréjához is hozzájárulhatunk néhány vonással. Mint köztudott, 1802-ben a pécsi iskolaügy kárára a királyi akadémiát Győrbe helyezték. Minthogy a visszahelyeztetés nem sikerült, az akadémia pótlására szervezte meg Szepesy püspök a lyceumot. Az alábbi néhány sort Szepesy bejelentése alapján idézzük, hogy tájékoztatást adjunk a lyceum születésének körülményeiről.