Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban

A reformkori Pécs gyakran fölkeresett s szép látványt nyújtó pontja volt a Kálvária domb. Nézzünk le innen mi is a városra és környékére Gottfried Eisner német utazóval napnyugat táján! „A nap (a vidéket) egészen sajátos módon világította meg, és valami rendkívül kellemes illat húzódott felette, amely az egésznek bizonyos varázst kölcsönzött. A vidék szépsége és változatossága, mindenek előtt pedig a történelmi visszaemlékezés szinte álomba ringatott.. ."

u Az idegeneknél Haas Mihály nyilván jobban tudta, hogy honnan mutat legszebb képet a Mecsek alji város, s pontosan meg is jelölte a legelőnyösebb megvilágítás pillanatát: „Legszebb panorámát mutat e város az úgynevezett siklósi országútról... kivált, ha reggeli nap világítja; szép házai, csinos szőlőházai a hegyen elszórva gyönyörű látványt adnak és sokkal nagyobbnak mutatják e várost, mint amilyen valóban. E látvány mintegy azt mutatja, mikép a természet és ipar e város alkotásában barátilag kezet fogva egymással működtek."

12 A kortársak mindegyike ha „A metseki tetőnek déliesti alján fekvő Péts nevezetű" „szabad királyi városról"...

13 ír, amely „.. .az úgynevezett Mecseki Hegynek Düleszkedik", rámutat arra, hogy (a város) megmenekül „ezen fekvése által az északi szeleknek komor, havas fuvatjaitól", sőt a Mecsek „...tellyes mértékben felfogja az éltető napnak sugárjait."

14 Ennek következtében „Mandola, hárs, füge, gesztenye és vadolajfák szabadban tenyésznek nálunk; a cseresznye és eper május végével érik, a szőlő augusztusban és szeptember végére többnyire a víg szüreteknek is vége."

15

,,... Égalja (Clima) — írja Bayer — különössen mérsékelt, kellemetes, és alsóbb Slavóniával egyarányos, felső Olaszországéhoz pedig hasonló"

1G Mielőtt vezetőink a városba kísérnének bennünket, vessünk még egy pillantást a polihisztornak tartott Jankó János javaslatára Pécs környékére. „Éjszakról a számtalan halmok, mellyek mind szőlő tőkékkel rakva vannak, és az úgynevezett Mecsek hegynek tornyai jönnek — mutat körül —; déli részét pedig egy rövid síkság foglalja, mellyen Pécsről majd Keszű és Árpád falvakat, — majd a Harsány magos hegyét nézheti a néző; Keletről az üszögi szép kis erdőtskét... Enyészetről pedig Rácz várost és a Molnár hegyet láthatni."

17 Utcák — terek — épületek A festői környezetet elhagyva némi csalódás éri a város központja felé igyekvőt. A jól rendezett s remek barokk épületekkel díszített Buda, Pozsony, Sopron vagy éppen Eger után, a másodosztályú magyar városok sorába utalja az 1839 őszin ittjárt Eisner is, de ennek ellenére azt mondja, hogy „nem tagadható meg tőle a nagyvárosi máz."

18 Ennek az elmaradásnak mindenekelőtt az az oka, hogy itt a XVIII. sz-ban nem folytak nagyszabású építkezések, a nemesek és polgárok pedig lakás tekintetében egyszerűek voltak. A nemeseknek vidéken birtokaik, a polgároknak a környéken szőlőik voltak, a városban pedig megelégedtek azzal, hogy tágas családi házaik legyenek kerttel és istállóval.

19 De nézzük talán meg közelebbről, hogy mit tudnak forrásaink a korabeli Pécsről! Fényes úgy tudja, hogy „Elosztatik (a város) belvárosra és 3, úgymint budai, siklósi és szigetvári külvárosokra. A belvárosi házak csinos, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak... A külvárosi házak azonban még többnyire zsúppal födvék, alacsonyabbak és több helyütt nedvesek. A házak összes száma 2113. Más forrásaink azt is tudni vélik, hogy „Egész új sorházak emelkedtek, utczái többnyire kövezettek, de van még elég mi az után sóhajt; Utczái keskenyek, 's ómódor szerint rendetlenek ; egyik ház beljebb, másik kiljebb állván..." Leírják azt is, hogy „A város kivilágítása ez idén (1845) kezdetett meg, s terv van egyik vámháztól a másikig, napkelettől napnyugotig kivilágítani; lánpákat a polgárok vesznek, olajjal, gyújtogatóval a nemes város látja el, s már a belváros legnagyobb része este világos."

20 A város terei akkoriban még praktikus kereskedelmi célokat szolgáltak. A mai Széchenyi téren volt pl. a Nagy piac Az Alsó Sétatéren a Búza piac. A Kórház téren a Disznó piac, az Irányi Dániel téren pedig a marhavásár.

21