Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

Teréz utcai kút. (Benediktinus utzai küt, 1859; Puteus in Benedictinorum piatea, 1835; Puteus ante domum Joannis Jellasits, 1833.) A mai Deák utca és a Citrom utca sarkán állt állítólag a középkorban a bencések kolostora, erről kapta a nevét a régi Deák utca. A mai Deák utca és a Teréz utca északi sarkán Haüy már feltüntetett egy kutat, tehát a török korban azon a helyen kút állott. A XVIII. századi iratokban nem esik említés róla. A környék lakói 1833-ban a Jellasits-féle ház előtti kút helyére új, medencés fali kutat kértek. A Tanács elutasította a kérésüket

133

. A környék lakói két év múlva újra beadták a kérelmüket, mert a kút akkorra már romos lett

13

'

1

. Az építkezést ekkor engedélyezték

135

, az új kutat Güntner kútmester, mint már említettük, ráfizetéssel felépítette. A vezetéket Kis-téri (ma Jókai tér) elosztó tartályból ágaztatta le. A.törökkorból maradt kútnak a szürke, illetve a múlt században épült medencés kútnak a vörös csővezetékét Somogyi írta le

323

. A Teréz utcai közkutat az 1880-as évek elején (1883?) áthelyezték a Zrínyi utcába. A Deák utcai püspöki tisztilak (a térképen 13. sz. ) és a Kert utcai árvaház (2. sz.) magánvezetéke 1884-ben már a Zrínyi utcai kútból indult ki. Az utóbbi közkút vízét is vizsgálták az 1890—91. évi tífuszjárvány idején. A Zrínyi utcai közkutat is 1892 után bontották le. I 1 ti IV. Kútmesterek A kútmester ellenőrizte a kutakat és a vízvezetékeket, szabályozta azok vízellátását. A magánkutakba jutó vízmennyiséget is ő határozta meg. Vízhiány esetén, természetesen, elsősorban a közkutakba irányította a városba jutó vizet. A kútmester feladata volt a vízvezetékek és a kutak javításának az ellenőrzése, illetőleg irányítása, ha a város végeztette a munkát. Néha ő maga is részt vett a munkálatokban, ilyenkor szakmunkás napszámot kapott. Mint már említettük, a múlt században, több kút és vízvezeték építését a kútmester végezte, mint vállalkozó, (pl. Ignác kút, Ágoston téri kút, Teréz utcai kút.) A kút és a vízvezeték felépítéséhez szükséges szakmunkát ilyenkor alvállalkozókra bízta. A kútmestert a Tanács nevezte ki és mozdította is el az állásából szabálytalanságok, visszaélések esetén. A kutak és a vízvezetékek állapotáról, a vízellátásról, a visszaélésekről a város rendjére felügyelő kapitánynak, illetve az 1830-as évektől, annak a helyettesének tett jelentést a kútmester. Jelentését a felettese továbbította a Tanács elé. Az utasításokat vagy a kapitánytól kapta, vagy közvetlenül a polgármestertől. A kútmestert, munkaköréből eredően, sokszor támadták, különösen vízhiány esetén. A múlt század második felében többször vádolták megvesztegethetőséggel, feltételezve, hogy anyagi ellenszolgáltatásokért a magánkutakba irányítja a vizet. A kútmesteri munkakört ácsmesterek töltötték be. A XVIII. században még több szakaszon szurkozott facsövekben folyott a víz a közkutakhoz. A szivattyús kutakban még a múlt század közepéig is facsöveket használtak, bár ilyet Pécsen a homokos altalaj és a víz rossz minősége miatt keveset készítettek. Az ún. „ganajtartó fák" készítése, kezelése, karbantartása is ácsmunka volt. Az említetteken kívül, később még a hagyományok őrzésének is szerepe lehetett abban, hogy ezt a munkakört áccsal töltötték be. A vezetékek és a kutak kezelése, a vízvezetékek helyének, irányának, mélységének és minőségének az ismerete mesterről — segédre, apáról — fiúra szállt. A vízvezeték-rendszerekről az 1870-es évek elején készült csak térkép. A térképen látható törlések és egyéb módosítások azt bizonyítják, hogy a kutak és vízvezetékeik építése, áthelyezése és megszüntetése a lakosság jobb vízellátása érdekében történt. Korábban a hagyományokat jól ismerő kútmester ren-