Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története
egész vízmennyiségre és a víz használatára a város közönsége volt jogosult. A javaslatok további sorsát nem ismerjük. A jegyzőkönyv szerint akkor a Kaposvári utcai forrás látta el a Bánfai-féle ház előtti új közkutat. (A Petrezselyem utca és a mai Hunyadi út északnyugati sarkán), a Káptalanutca 2. számú ház sarkánál levő közkutat, a Püspöki Könyvtárat, a Belvárosi Iskolát és a ciszterciták rendházát. Az értekezlet javaslatot tett egy új kút felállítására a „Szent Háromság-téren". Az értekezlet a Szemináriumi-forrásra semmiféle intézkedést sem tartott fontosnak. A Kaposvári utcai és a Szemináriumi-forrás vízhasználatáról 1939-ben fellobbant újabb vitában Baranya megye alispánja hozott véghatározatot, lezárva ezzel a két évszázada húzódó ügyet. Az említett évben a Pécsi Székeskáptalan és a Papnevelő Intézet igényt jelentett be a források vizének a használatára, azon a címen, „hogy azt évszázadokon keresztül háborítatlanul használta, és ezzel a források használatára szolgalmi jogot szerzett". Pécs városa ezt a szolgalmi jogot nem ismerte el 50 . A káptalan és a Papnevelő Intézet fellebbezett a földmívelésügyi miniszterhez, aki a polgármesteri határozatot feloldotta 51 , és a Baranya-megyei alispánt utasította az engedélyezési eljárás lefolytatására. 52 A polgármester a Kaposvári utcai forrásra vonatkozó vízhasználati engedély elutasítását azzal indokolta, hogy a forrás a 6263 hr. számú Kaposvári-utca területén fakad, azzal a város szabadon rendelkezik. Az alispán kötelezte a várost, hogy a Kaposvári utcai forrás vizének 50%-át vezettesse a Káptalan utca 2, 3, 4, 5 és 6, valamint a Kardoss Kálmán utca 4, 6 és 8. számú káptalani ingatlanokra 53 . Az alispáni döntés szerint a város és a káptalan részére közösen engedélyezett vízmüvek a következők: ,,a) Forrásfoglalás a Mátyás Flórián utca 13. számú ház előtt a gyalogjáró alatt. A forrás megközelíthető a Mátyás Flórián utca 9. számú ház előtt egy 60 x 60 cm alapterületű, 4 m mély falazott aknán át. Az aknát a járda szintjében öntöttvas fedőlap zárja..." „Az aknától a gyalogjáró alatti észak irányba részben falazott, részben sziklába vájt, átlagosan 1 m széles, 1,8 m magas alagút vezet a forráshoz. A forrás az alagút északi végén 2 m 2 területen, mészkősziklában fakad. A forrást tégla falazat veszi körül. Innen a víz egy 60x60 cm alapterületű és 60 cm mély medencébe folyik, amely felett az alagút levegője a Mátyás Flórián utca 13. számú ház utcai főfalának északi végében elhelyezett szellőzőcsövön át kicserélődhetik. A medencéből a forrás vizét egy 50 mm belső átmérőjű karmantyús öntöttvascső vezeti a Mátyás F. és a Petrezselyem utcák északnyugati sarkán elhelyezett elosztó kúthoz." ,,b) Elosztókat vörös homokkőből készült föld feletti zárt medence, 0,70x0,80 m alapterületű, 0,50 m magas beépített víztartóval... A vizet egy nadrágidomú cső 2 egyenlő részre osztja: a Székeskáptalan magánvezetékébe és az elosztó-kút medencéjébe. " A káptalan részére 50 mm belső átmérőjű csövön vezették tovább az elosztókút vizét. ,,a) A vezeték a Petrezselyem utca 7. számú ház kertjén halad át, majd keresztezve a régi várfalat, a Káptalan utca 4. számú telken felépítendő új vízmedencébe torkollik." b) A víztartó medence a Káptalan utca 4. számú telek északkeleti sarkában, a régi várfal tövében épül. Alapterülete 3,0x5,0 m, mélysége 1,5 m, 60x60 cm-es vaslappal zárható. „Túlfolyó vizét egy csövön a Káptalan utca 4. számú ingatlanon 174,50 A.f. magasságban elhelyezett és a közcsatornába bekötött szennyvíz aknába vezeti." c) Elosztó körvezeték 50 mm-es csövön továbbítja a vizet a felsorolt káptalani házakba. Az elágazások 25 mm átmérőjűek. A vízmű elosztókút utáni szakaszának az építési költségei a káptalant terhelik; a közös szakasz költségének a felét a város fizeti a döntés szerint. A városfalban elhelyezett régi káptalani víztartály magjavítására nem kötelezték a várost.
