Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

PÉCS RÉGI VÍZVEZETÉK RENDSZEREINEK TÖRTÉNETE NAGY LAJOS FETTER ANTAL I. Bevezetés Az itt megjelenő tanulmányunkban azokról a helytörténeti vonatkozású eredményeinkről számolunk be, amelyeknek az anyagát egy más jellegű kutatási téma kiegészítéseképpen gyűjtöttük össze az elmúlt évek folyamán. A Mecseki Ércbányászati Vállalat megbízásából az előző években Pécs régi korokban élt lakosságának a természetes radioaktív anyag terhelését vizsgáltuk. Munkánk során számos régi vízkő mintát is analizáltunk. A mintákat azokból a régi vízvezeték csövekből vettük, amelyek az utóbbi öt évben kerültek elő a belváros területén. A régi pécsi vízvezeték rendszerekkel foglalkozó szakirodalom kevés megbízható tájékoztatást tudott csak nyújtani a vizsgált csőszakaszok koráról és a rendeltetési helyéről. Az adatok kiegészítése céljából átvizsgáltuk a Baranya megyei Levéltár régi irattári, térkép és jegyzetelt anyagának azt a részét, amely a legtöbb tájékoztatást nyújthatta. Bár munkánkat nem tekinthetjük teljesnek, a megtalált adatok választ adnak a minket érdeklő kérdésekre. Tisztázni tudtuk a köz- és magán vízvezetékek jó részének a korát, az építési periódusaikat a rendeltetési helyükkel együtt. Tanulmányunkban a téma sajátossága miatt nem tesszük közzé a vízvezetékek és a kutak eddig megismert műszaki adatait, valamint a forrásvizek és a vízkövek természetes radioaktív elem tartalmának az elemzési eredményeit sem. A magán vízvezetékek és kutak ismertetését a tanulmány terjedelme miatt későbbre kellett halasztanunk; csak a mellékelt térképen jelöljük a helyüket. A műszaki és a sugáregészségügyi adatokról szakfórumok előtt már részben beszámoltunk, az eredményeket szakfolyóiratban is szándékozunk közölni. //. Vízvezeték-rendszerek története Pécs lakossága az előző korokban részben a város feletti forrásokból biztosította magának a vizet, részben pedig ásott kutakból. A források a városba is behúzódó völgyekben fakadnak. A víz csatornákon, csöveken csörgedezett le, már a középkor végén is, a városi csorgó kutakba. Nehéz eldönteni, vajon a rómaiak is vezettek-e már a laposabb területen épült városukba forrásvizet, vagy a középkorban építették-e meg az első pécsi vízvezetéket. Olyan vízvezeték-szakasz, amely biztosan rómainak mondható, ezideig nem került elő. A múlt századi levéltári anyagban egy rómainak tartott kút és vízvezeték lelőhelyéről találtunk csak adatot. A Pécsi Lapok, 1868. május 20-i számában hírt ad arról, hogy a néhai Kelemen József kanonok háza udvarának a falát utcaszabályozás végett beljebb állították, közben római kútra és szürke agyagból készült csövekre találtak. Kelemen kanonok a Káptalan utca 4. sz. házban lakott, a mostani számozás szerint. Az újsághír közli még, hogy az említett kőfalból bontás közben gótikus és román stílusú faragott kövek kerültek elő. A kerítést tehát a késő középkor és a XVIII. század eleje között építették. Pécsett a szürke vízvezetékcsövek a török korból származnak. Sajnos, a mészkőből faragott kis kutat egy kőtári anyag-