Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története
ban sem találtuk, ezért a vezetékének szürke színű cserépcsövei miatt csak kételkedni tudunk a római kori eredetében. A pécsi vízvezetékekkel foglalkozó tanulmányokban más szerzők is megemlítik a városban előkerült római vízvezetéket. Gosztonyi 1 a tölcséres kiképzésű csöveket fenntartással ugyan, de rómainak tartotta. Ilyen csövek 1973-ban és 1974-ben is kerültek elő a Leonardo da Vinci és a Janus Pannonius utca sarkáról. Az egyik cső habarcs burkában egy múlt században gyártott, méhkas jelzésű tégla benyomata látható. A tettyei völgyben, de más helyen is építkezés közben faragott tufa kövekből épített, négyzetes metszetű, vízköves vízvezetékek kerültek elő. 2 Római eredetüket a csatornába épített téglák kiképzése egymagában nem döntheti el. Megszokottól eltérő, a célnak legjobban megfelelő alakú téglákat még a XVIII—XIX. században is készítettek. A Petrezselyem-forrás vize még a múlt század végén is téglából épített vezetékben folyt. 3 A rómaiakéval azonos kiképzésű csatornákat, célszerűségük miatt, még ma is építenek. Lukrits városi mérnök 1857-ben, a leírtakhoz hasonló vezetéket tervezett a Széchenyi téri közkutak felesleg vízének az elvezetésére (1. ábra) 4 . A római kori vízvezeték létezésének a vitáját, a mi véleményünk szerint is csak a régi római városrészben végzett későbbi ásatások dönthetik el 5 . A rómaiak a jó ivóvízért sok helyen nagy vezetékeket építettek, ezért mi is feltételezzük, hogy a pécsi forrásokat is hasznosították. Ezt más adat is bizonyítani látszik. A római város területének egy részét a múlt században építették be. Az ott ásott kutakról is készült összeírás. A város más területén lakó háztulajdonosokhoz hasonlóan a Siklósi külvárosiak is megjegyezték, hogy a vizük keserű, ivásra alkalmatlan 8 . A középkori Pécs vízvezetékeiről a mohácsi csata előtt itt élt Oláh Miklós 7 , és a baranyai eredetű családból származott Istvánffy Miklós 8 rövid leírásából tudunk. A középeurópai városokban az első nyilvános közkutakat, vízvezetékkel együtt, a XV. század elején kezdték építeni 9 . Feltételezhetjük, hogy Pécs, a módos egyházi és polgári város, a többi középeurópai várossal egyidőben vezettette be a vizet. A Mária királyné környezetében, Németalföldön élő Oláh Miklós a város gazdagságát és kulturáltságát bizonyította a vízvezetékek említésével. Sajnos, a visszamaradt emlékek még ennyi biztosat sem mondanak. A Budapesti Várostörténeti Múzeum kiállítási anyagában látható olyan XV. századinak tartott budai cső, amelyhez hasonló Pécsett is előkerült a fent említett Hunyadi úti lelőhelyről. Ez a cső azonban szürke színe, hullámos belső kiképzése és az elhelyezése miatt annyi hasonlóságot mutat az általunk törökkorinak tartott anyaggal, hogy nem tekinthetjük XV. századinak. Gótikus és renaissance stílusú középkori kutak Visegrádon és Budán kerültek elő. Vezetékeiket nem állt módunkban tanulmányozni, ezért, ha a rendelkezésünkre álló anyagban vannak is középkori csövek, a későbbi korok anyagából nem tudjuk azokat kiválasztani. Evlia Cselebi a XVII. század közepén az erősen eltörökösödött Pécsett járt 1 ". Leírja, hogy „minden házban szőlők, vízmedencék, és szökőkutak vannak". Cselebi, mint igazi mohamedán, más helyen is azt írta le, amit szeretett volna látni, és nem azt ami volt. Minden házban nem lehetett vízvezeték, csak a módosabbakban. így is szép számmal kerültek elő általunk törökkorinak tartott vízvezetékek a város falain belül és kívül. A Káptalan-utca 4. számú ház udvarán 1970-ben a Janus Pannonius Múzeum egy alagútba helyezett vízvezetéket tárt fel. A munkálatokat Kováts Valéria vezette. A törökkori téglákkal is boltozott alagút aljában csővezeték feküdt; helyenként törökkori edénytöredékek kerültek elő a talpat borító fehér, kolloidális állományú karbonátos csapadékból. Az egyik kiemelt csövet a feltárás vezetőjének hozzájárulásával le is közöltük 11 . Hasonló kiképzésű csövek kerültek elő az Alkotmány-u. 4—6. sz. előtt a földből (2. ábra). Velük együtt egy vöröses-sárga, jellegzetesen törökkori edényszájtöredék is a napszínre került. A Hunyadi út és a Kulich Gyula utca találkozásánál ugyanilyen típusú csövet ástak ki 1973 végén.
