Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról

Olasz névő Puszta. Ennek az Pusztának vagyon Szöllő hegye puszta, jó elegendő rétsége, az uraságh számára Szoktuk használtatni, vagyon elegendő mezeje és erdelye, egy puszta malom hely is vagyon határában. Ugh névő Puszta. Ennek a Pusztának emberi most Belvárdon laknak Kik mégh élnek, vagyon rétsége, szántó földgye pusztán álanak, nincsen Kinek s mivel Szántani, Erdelye elegendő vagyon. Peterd nevő Majorból, amint oda elő említettem két Földpinczét is ásotam, volt az Szöllő hegyen. Az Ráczok mind ell rontatták, 250 akó bor volt benne az uraságnak, mind ki eregettik, az Pinczét elrontották, egy Seregh Juhot is Szerzettem volt már az Majorba, volt 100 darab azokbul akarván Szaporítani, az Ráczok elhajtották. Az Kétt Majornál való Kárvallás úgy mint Bollyi és Peterdi Majornál Veszet ell Szemben Búza _____________ Cub 2500 item az Asztagokban Ki Kár lett Búza __________ Qjb 700 Zab - -- -- -- -- -- -- -- -- -Cub 200 Árpa _________________ Cub 50 Török Búza Tized — — — — — _ — — __ — ____ Cub 100 mind az Ráczok rontották ell mingyárst elsőben Bor akó - - — _- - — _ — -_______ Tjr. 350 Egy Seregh Juh _______________ No. 100 Sortis marha darab — _ — — _ — — — — — — _ — _— No. 50 Költ Pécset Decemberben Somogyi Ferencz mp. 7. 1726 december 31 1726 december 31-én a Nádor rendeletére Kunics József által felvett tanúvallomási jegyzőkönyv a török kiűzése után Pécs pusztításáról, újjáépítés körülményéről, Pécs státuszának vizsgálatáról „ELSŐ TANÚ, Pávics Mihály, főbíró, 41 éves. 1-sőre: Tudja, hogy Miglio, Kurze és Karafa

1 osztogatott telket, házakat azoknak, akik Pécsett kívántak letelepedni. Ezeknek polgárjogot és írásokat adtak a telkekről. Másodikra: Igaz, hogy Hellebront és Sándor László- vezetése alatt néhány ezer felkelő, akikhez csatlakozott több ezer paraszt is, betört a Felséghez mindig hűséges Pécsre és a városházán összvegyült kb. 1000 pécsi lakost legyilkolták, vagyonukat elvették, a privilégiumos és a telkekre vonatkozó leveleket széttépték. Tanú hallotta atyjától, aki az első provisor volt, hogy ez Pécs privilégiumos levelét átadta Kazó prépostnak, mely levelet semmilyen módon sem tudta visszakapni. A semmivé tett, felgyújtott üres városban csak romok maradtak, a nyomorult és szétszóródott lakók mégis hűek maradtak a Fölséghez. 4- re: Miután pedig elcsendesedtek a zavarok, a felgyújtott és elhagyatott házaikat nagy uzsorával szerzett kölcségen kénytelenek voltak fölépíteni, vagy kijavítani, de sok ház még ma is elhagyott állapotban van, amit a vármegye is jól tud. 5- re: A megalakult magisztrátus zavartalanul gyakorolta joghatóságát az adás-vételi ügyekben, hisz maga is csak a magisztrátus előtt kötött szerződéssel vette házát, telkét, és ennek senki sem mondott ellen. A vesztőhelyet a város birtokolta, mikor ő iskolába járt, maga is látta, hogy több cigányt itt kínzásnak vetettek alá, sőt olykor a város meg sem engedte, hogy a megye használja ezt a helyet. Milyen állapotban volt a város, a kamarai igazgatás alatt, nem tudja, mert a tanú akkor még iskolába járt, de tudja azt, hogy a városnak szabad borkimérési joga volt zavartalanul 1717-ig. A városkapukat mindig a város katonái őrizték, még a Rákóczi-felkelés alatt is. MÁSODIK TANÚ: Hajnal Péter, baranyai esküdt, 53 éves. Ad 1. és ad 2. Mint az előző, de arról ő nem tud, hogy Kazó megkapta e a város privilégiális levelét. Ad. 3. Jól tudja a tanú, hogy miután Őfensége katonasága Fiuk

3 úr parancsnoksága alatt a lázadóknak a városból való kiűzése céljából