Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

s csak a főpénztárról, pincészetről, erdészetről kellett a számtartónak ellenőri jegyzőkönyvet vezetni, de ezeket is egyszerűsítve: a bevételeket és kiadásokat rovatokra felosztani nem volt szükséges. A tiszttartó csak ellenjegyezte s évente átvizsgálásra a számvevőséghez továbbította.

25 A bólyi uradalom személyi állománya 1849-ben: 1 ügyviselő 1 számvevő 1 tiszttartó 1 számtartó 1 mérnök 4 írnok 1 ordinánc 1 takarítónő 4 ispán (kerületenként 1) 1 gazdasági katona 4 hajdú (kerületenként 1) 2 négylovas kocsis 5 kétlovas kocsis 38 szekeres béres 19 kisbéres 4 kerületi csősz 2 kádár 2 szőlész 1 főerdész 1 vadászlegény 2 körerdész 2 alerdész 12 erdőpásztor A tapolcai fiók gazdaságnál : 1 ispán 1 hajdú 1 kétlovas kocsis 4 szekeres béres 1 kerületi csősz 1 erdőpásztor A jánosi fiók gazdaságnál: ispán hajdú kétlovas kocsis szekeres béres gyalog béres körerdész erdőpásztor A bólyi uradalom 4 majorjának és a jánosi fiók gazdaságnak a juhászati személyzete: 2 számadó 3 fő bojtár 4 bárányos bojtár • 9 ürüs bojtár 6 kisbojtár Összesen 156 fő, ami az 1848. januári 129-es létszámhoz viszonyítva emelkedést mutat, de ez a béresek száma növelésének köszönhető, s nem a felügyelő, irányító alkalmazottak felduzzadásának.

20 Az 1848. évi tavaszi munkálatok elvégzése a forradalmi változás következtében nagy nehézségekbe ütközött. Korábban sem a bólyi, sem a sellyei uradalom nem rendelkezett annyi igásjószággal, felszereléssel, sem béresekkel, hogy a majorsági földet ezekkel műveltethette volna. Munkaerő dolgában csaknem kizárólag a roboterőre épített. Pedig már korábban is sok gondot jelentett a robot hiánya, és elégtelen teljesítése. A gazdasági jelentésekben vissza-visszatérő mondat: ,,A tavaszi vetés már meg is történhetett volna, ha a jobbágyok úrbéri kötelességeiket pontosabban teljesítenék..."

27 Az egyes kerületek élén álló tisztek egyre szorgalmazták is újabb „béresvonatok" beállítását, „mert a gazdaságban megkívántató Robot napok úgy is hiányoznak, célirányosan lehetne még egy gyalogbérest használni."

28 Újabbak felfogadása azonban igen vontatottan haladt. Nem a béres személye, fizetése okozott gondot, hanem a számukra biztosítandó lakás, és még inkább az egy-egy fogathoz szükséges jószágok, szerszámozás, szekér, eke, borona, a megfelelő gazdasági épület (istálló, fészer) hiánya. Mindezek beszerzése tetemes költséget kívánt. E tekintetben a sellyei uradalom a bólyi előtt járt, mert míg Bolyban egyetlen béres sem volt, a Sellyéhez tartozó kerületekben összesen 49 bérest alkalmaztak 1848 elején.

29 1848. április 13-án rendkívüli tiszti ülésre jöttek össze Bolyban mindkét uradalom gaz-