Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

dasági tisztviselői, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetésével fennakadt gazdasági ágak kezelése tárgyában a legsürgetőbb s legcélszerűbb intézkedéseket megtegyék. A legégetőbbet, a munkaerő kérdését béresek, „béresvonatok" fogadásával, ill. beállításával igyekeztek megoldani. A bólyi uradalom kerületeiben ezt összesen 20 kétigás szekér, 40 ökör, 20 eke, 20 szekeresbéres, 20 hetibéres munkábaállításával vélték megoldhatni. A kerületi tisztek feladatul kapták, hogy a béreseket a szomszédos dárdai uradalomnál rendszeresített fizetés tekintetbe vételével fogadják fel, ami azonban csak a járandóság jelentős emelésével történhetett a munkaerőhiány következtében. A szükséges ökröket vásárokon igyekeztek megszerezni, míg az ekék, szekerek elkészítésével mesterembereket bíztak meg.

30 E fenti mennyiség azonban még így, közönséges háromnyomású rendszerben való gazdálkodás mellett sem bizonyult elegendőnek, ezért 1849. elején újabbakkal egészítették ki, ami után a bólyi kerület 12, a gyulai kerület 8, a magyarpeterdi kerület 6, a kövesdi kerület 12 kétökrös fogmánnyal rendelkezett. A jánosi fiók gazdaság földrajzi viszonyai mellett a kettős fogmány nem volt használható, ott 6 négyökrös szekeret rendszeresítettek. A tapolcai fiók gazdaság négyeseit kettesekre alakították, aminek eredményeként itt 4 kettes béresvonattal rendelkeztek. A kiegészítés újabb béresek felvételét is szükségessé tette, amivel igyekezni kellett, mert újév elmúltával cseléd igen nehezen volt kapható. A helyi viszonyok, ti. a kevés legelő és a takarmány szűkös volta miatt a béreseket marhatartás nélkül fogadták, azt más természetbeli járandósággal pótolták. Az új szerződés szerint többet kaptak a béresek, de még így is jobban járt az uradalom, mert a tehéntartás összege kb. 12 Pft-ot, míg az ellenértékként juttatott hasábfa és föld értéke csak kb. 4 Ft 30 px-t jelentett. A bólyi uradalom tisztsége kérte a főkormányt, hogy a szekeresbéresekhez képest legalább fele számú gyalogbérest is felvehessen, „kik esztendő által előforduló mindennemű gyalog munkára alkalmaztatván azokért kifolyó sok készpénzbeli költségeket egy részben megkímélnének, minekutána napi költségük ha 16 Pft-ot készpénzben, 4 m búzát, 16 m kétszerest, 2 öl hasábfát és 3/4 hold földet kapnának, 14—14 4/10 X ppbe esnének, holott még télen is 14 4/10 X-ba, nyáron pedig 20—24 X-ba ppben esik."

31 Az uradalmi főtisztség elfogadta a javaslatot avval, hogy amennyire lehetséges, a béreseket mindenhol kisbéres fizetéssel fogadják, marhatartás nélkül, „Öreg béres minden majorban egy elegendő s ennek kezére oly uradalomban, hol az ökörfogmányok csak kettősek, négy ökör legyen bízva, hogy azon esetben, ha egyik vagy másik ökörnek baja lenne, a fogmány mégis használtathassák."

32 A béresek felfogadásának jelentős akadálya a lakások hiánya, pl. Gyulán a béresek a birkás egyik szobájában laktak (az ökrök is a birka akolban álltak), de Bécsből nem engedélyezték béreslakások felállítását, „mivel még kérdés alatt van, mennyire fog ezen uradalomban is a gazd. bérleti rendszer foganatba vétetni."

33 A herceget ugyanis igen foglalkoztatta a bérleti rendszer bevezetése (miként evvel más uradalmaknál, pl. a tatai Eszterházy uradalomnál is találkozhatunk ugyanebben az időben ) Erre az úrbéri viszonyok megszüntetése következtében beállt helyzet késztette, s nem volt tőle idegen annak gondolata sem, hogy ha a körülmények azt javasolnák, ne csak a szétszórt és messze fekvő földekre, hanem az addig majorsági kezelésben voltakra is kiterjessze.

3

' A herceg eme szándékát az uradalmi tisztek természetszerűleg nem fogadták kitörő lelkesedéssel, hisz ez esetben zömük elveszti állását. Éppen ezért serkentőleg is hatott, igyekez-