Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben
Azonnal hozzá kell kezdeni a megyében járásonként a mozgó nemzetőrök kiállításához. Akiket a szervezéssel megbízott szolgabíró kirendel, mielőbb induljanak el a kijelölt helyre. A gyávákat, mint hazaárulókat példásan megbüntetik. A megye déli határán szolgálatot teljesítő nemzetőrök élelmezésben, kenyér ellátásban és 20 krajcár napidíjban részesülnek. Felhívásában Batthyány Kázmér saját személyes helyzetére is kitért, s hangsúlyozta, hogy amikor elvállalta Baranya megye kormányzását, vállalta azt is, hogy a megye minden polgárának személyi és vagyoni biztonsága felett őrködik. Élete árán is meg fogja tartani hivatalos esküjét, amelyet főispáni beiktatásán ezer és néhányszáz népi küldött előtt tett. Kétszeres erővel végzi munkáját akkor, ha a haza és a szabadság megmentéséről van szó. Minden hazafi teljesítse tehát kötelességét, emelje magasra a haza és a becsület lobogóját, mert addig nem lesz nyugalom az országban, amíg meg nem szűnik a veszély, — mondotta Batthyány Kázmér. 11 * Csányi László hasonló hangú és értelmű kiáltványt intézett Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék nemzeti őrseregeihez. A nemzetőröket szólította fegyverbe, hogy védjék meg a haza határait és akadályozzák meg a polgárháborút. Hűtlennek, hazafiatlannak nevezte azt, aki a nemzeti őrseregtől távol tartja magát, ebből kimarad. A szabadságot könnyebb ugyan kivívni, mint megtartani, de lelkesedéssel és vitézséggel meg lehet őrizni. Kiáltványa végén Magyarországot a királyi korona legszebb gyöngyének nevezte Csányi. Baranya megye felkészítette nemzetőreit a védelmi vonalhoz. A mozgó nemzetőröket a lehetőség keretein belül felszerelte és igyekezett a lőszerszükségletet is részint a kormánytól, részint saját erőből biztosítani. A pécsi kereskedőktől lőport, sörétet, és ónt vásároltak. A minisztériumi rendeletnek megfelelően a megyében található fegyver- és lőszermennyiségről kimutatást vezettek és meghatározott időközökben erről jelentést készítettek a minisztériumhoz. Ügyeltek arra, hogy magánszemélyek ne vásárolhassanak a kereskedésekben puskaport, ónt és fegyvert, legfeljebb kisebb mennyiségben a legmegbízhatóbb egyének, nehogy ezeket bárki a lázadók kezébe juttassa. A megyei és járási hivatali szolgálat alól ideiglenesen felmentett tisztviselők — élükön Majthényi József elsőalispánnal — a nemzetőrségnél teljesítettek szolgálatot. A Dráva vonalánál kijelölték az őrállomások helyeit. A vármegye megyei biztost jelölt ki az állandó bizottmány és a védelmi vonal közötti összekötő szerepre. Csányitól olyan üzenet érkezett, hogy a fegyveres nemzetőrségi erőnek június utolsó napjaiban le kell vonulni a drávai védelmi vonalhoz. A védelmi vonalnál elhelyezkedő nemzetőrök és katonák élelmezéséről a Dráva menti megyéknek kellett gondoskodni. Ezért Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyékben polgári biztosokat kellett kinevezni, akik az ellátási, élelmezési és elszállásolási ügyeket intézték. Baranya megyében Barthos Eduárd központi járási főbíró lett a megyei polgári biztos, akinek működésében az országos biztos rendeleteihez kellett alkalmazkodnia. Segéderőit ő választotta meg, s a megye 12 nemzetőrt bocsátott rendelkezésére. Barthos élelmezési biztos a Dráva mellett szolgálatot teljesítő katonák és nemzetőrök részére kenyér és hús biztosításáról vállalkozók útján gondoskodott. Naponta 8—900 kenyérrész kiszolgáltatására volt szükség, amelynek előállítását pécsi, siklósi és dárdai sütőmesterek vállalták, adagonként 4 krajcáros árban. Nehezebben ment Baranyában a húsellátás. A megyei állandó bizottmány határozata szerint a védelmi vonal nemzetőrei részére elsőosztályú hús kiszolgáltatásáról kellett gondoskodni a védelmi vonalhoz közeli vállalkozók útján a Iegjutányosabb áron. A szomszéd megyékhez viszonyítva, Baranyában a húst a nemzetőrök sokkal drágábban kapták. Általában magasak voltak a húsárak és a nemzetőrök igen drágán voltak kénytelenek vásárolni. A megyi közgyűlés többször foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nemzetőrség Baranyában is lehetőleg olcsó, de mégis egészséges húst kapjon. El is rendelték, hogy az ilyen olcsóbb hús szállítására nyilvános árcsök-
