Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

kenlő árverést kell tartani. Ennek lebonyolításával megbízták a gazdasági választmányt. Azonban a húsnak olcsóbban való beszerzését később sem sikerült elérni, úgyhogy Baranyában a nemzetőrök részéről mindig panasz tárgyát képezték a magas hús árak.

20 Bár Baranyában ekkor a Dráva vonal őrzéséhez lovas nemzetőrséget nem szerveztek, mégis a megyei élelmezési biztos a nemzetőrségi tisztek lovai részére gondoskodott szénáról és zabról. Egy takarmánykereskedővel kötött szerződést, aki a Drávánál szolgálatot teljesítő tisztek lovai részére a helyszínen 19 krajcárért szolgáltatott ki egy-egy széna- vagy zabrészt. Baranya megye a nemzetőrök egészségügyi szolgálatáról is gondoskodott a védelmi vonalon, ahova a megyei első főorvos javaslatára több belorvost és sebész orvost is kirendelt. A közgyűlés is fontosnak tartotta, hogy a védelmi vonal őrserege elegendő orvossal legyen ellátva. Az egyik megyei (első-, vagy másod) főorvost és minden zászlóaljhoz egy belgyógyászt és egy sebészt számítva, a főorvossal együtt összesen hét orvost rendelt ki a drávai nemzetőrökhöz. A Drávához nem messze eső községekben betegek elhelyezésére alkalmas épületeket jelöltek ki. A védelmi vonalnál működő főorvos feladata volt, hogy a védelmi vonal nemzetőrei részére felállítsa a szükséges hadikórházakat, az orvosokat pedig ellássa gyógyszerekkel, amelyekről azok kötelesek voltak elszámolni. A főorvos irányította az orvosok munkáját, látta el őket utasításokkal és fenntartotta közöttük a szükséges rendet. A hadügyminiszter rendeletére a pécsváradi várban levő közalapítványi főtiszti lakot katonai kórházi célokra vette igénybe a megye. Amikor Baranya megye mozgó nemzetőrei a Drávához levonultak, Siklóstól a Dráva torkolatáig terjedő őrvonalat foglalták el. Erre mutatnak a siklósi és beremendi puskaműveseknek, lakatosoknak a vármegyéhez benyújtott fegyverjavítási számlái, vagy az ottani sütőmesterek által kiszolgáltatott nagy mennyiségű katonai (nemzetőri) kenyérrészek is. Egyik siklósi sütőmester pl. 22 174 kenyérrész kiszolgáltatásáról nyújtotta be számláját, amely megfelelt 11087 egész kenyérnek, miután fél kenyér volt egy katonai kenyérrész. Augusztus közepén azonban a baranyai nemzetőrök három zászlóalját Bácskába rendelték a lázongó szerbek ellen kialakított őrvonal védelméhez. Bár utána is teljesítenek még a baranyai nemzetőrök is az őrvonalnál itthon is szolgálatot, hiszen a megye augusztus végén újabb tisztviselőket rendelt ki a Drávához őrszolgálatra. A Batinánál (Kiskőszeg) a Dunán átkelő baranyai mozgó nemzetőrök részére az ottani sütőmester 1368 egész kenyeret sütött, de ebből a Bácskába vonuló baranyai nemzetőrök csak 759 kenyeret vettek át és visszamaradt 609 egész kenyér, vagyis 1218 katonai kenyérrész, amely miután megromlott, az utána járó összeg megtérítését kérte a megyétől. A Bácskába vezényelt baranyai mozgó nemzetőrök két zászlóalja Zomborban, egy zászlóalja pedig Palánkán teljesített őrszolgálatot.

21 A baranyai nemzetőrök mind a Dráva vonalnál, mind pedig a bácskai őrvonalon lelkesedéssel végezték az őrszolgálatot. Példaképül szolgált számukra Batthyány Kázmér főispán, aki idejének legnagyobb részét a védelmi vonalakon töltötte a baranyai nemzetőrök között. Csupán egyetlen jelentősebb fegyelemsértésről tudunk, Szabadszentkirály nemes község nemzetőreinek izgatásáról, amely még a drávai védelmi vonalnál kezdődött és akkor fejeződött be, amikor a nemzetőr zászlóalj már a palánkai táborban volt. Az történt ugyanis, hogy Nagyfaluban (Siklósnagyfalu) hat szabadszentkirályi nemzetőr — név szerint Farkas Ferenc, Éva Mihály, Éva Ferenc, Bernáth József, Beke József és Éva József — izgatott tisztjeik ellen. Gullinger őrnagynak, a siklósi és szentlőrinci nemzetőri zászlóalj parancsnokának a jelentéséből a megyei állandó bizottmány megállapította, hogy e nemzetőrök megszegték esküjüket, mert ahelyett, hogy a csend és a béke fenntartására törekedtek volna, tisztjeik iránti engedetlenségre lázítottak. Mindezt akkor követték el, amikor az országot veszély