Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben
galomtól enyhítse legalább ennek a távolmaradásnak a tüntető jellegét. Felajánlották a székesegyház egyik hatalmas, néhány mázsás ezüst csillárát. Az adományokat gyűjtő bizottság azonban elhatározta, hogy a székesegyház nagyharangját is igénybe veszi ágyúöntés céljára. Ekkor megnyíltak a kanonoki pénztárcák is és megváltották a harangot. A megye védelmi helyzetéről, a nemzetőri alakulatok szelleméről nagyon jellemző képet nyerünk Majthényi baranyai alispánnak Csányi kormánybiztoshoz küldött levele alapján. ,,.. .sürgetőleg kérem, miként bárhonnan, vagy katonai, vagy nemzetőri erőt hozzánk rendelni szíveskedjen, mert Veszprém megyei nemzetőrsereg állomását e folyó hó 12-én elhagyandja, s onnan más hozzánk nem rendeltetett. A legutóbbi rendelésében hozzánk utasított tolnai önkéntes csapat út közben ellenkező parancsot vévén, egy különös gőzösön Pestre szállíttatott, 3500 emberünk Bácskán tanyázván, egyébre nem számolhatunk, mint azon 800 önkéntes nemzetőrre, mellyet e napon Pécsett összevonni fogok... Jelacic Schlavoniában tett jogtalan engedményei, s ottan kibocsájtott prochlamátiók híre nálunk is elterjedvén megtették sajnos hatásukat, azért csak ismét és ismét kérem, miként valahonnand erőt hozzánk rendelni méltóztassék." 31 Hasonló képet fest Batthyány Kázmérnak a hadügyminiszterhez írott szeptember 11-én kelt levele. 32 A veszély közeledtére a miniszterelnök a Duna és a Dráva közti törvényhatóságoknak saját kezű rendelkezést küld: „Mivel tehát minden percben hazánk határainak tettleges megtámadásától kell tartanunk tegyenek meg minden előkészületet, hogy a horvát beütése esetén, az innen bevárandó első felszólításra, ha kell általános felkeléssel is, visszaverjük határainkról." 33 Ez a rendelet önmagában nem oldotta meg a kérdést, nem részletezte a népfelkelés szervezeti és felhasználási kérdéseit, tehát nem ad semmiféle gyakorlati útmutatást, csupán az elvet mondja ki. Ezt is úgy, hogy a gyakorlati megvalósításra csak a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor annak ellenére, hogy Dunántúlnak Csányi személyében teljhatalmú kormánybiztosa van. Az események azonban rákényszerítették a miniszterelnököt arra, hogy egy lépéssel tovább menjen, s megszületik a szeptember 13-án kelt felhívás az általános népfelkelésre. „Azon vész, mely a magyar hazára és különösen a magyar nemzetre az alkotmányos szabadság újabb kivívása óta percről percre nehezedik, íme egész erejében kitört. A Dráva menti vonalt az ellenség három helyen nyíltan megtámadván, hazánkban a Duna—Dráva közti részeit, fegyveres erővel elfoglalni törekszik. Felszólítani sietek a közönséget, miszerint a lakosságot a haza szent szeretetére és a századok óta fennállott alkotmányos szabadság nemes érzetére emlékeztetve és buzdítva, azonnal tömeges felkelést rendelni, minden fegyverforgató embert kiállítani, ott, honnan az előrenyomuló ellenség részéről a veszély leginkább fenyeget, összpontosítani, az így felkelő sereget alkalmas vezető egyénekkel, élelemmel és szükséges védőeszközzel ellátni, s azzal az ellenséget, még elölről a rendes hadsereg által megtámadtatik, minden oldalról nyugtalanítani, pusztítani, az eleségtől elzárni, egy szóval: mindent elkövetni szoros, egyszersmind hazafiúi szép kötelességének tartsa." 34 A kiáltvány az országgyűlésen Madarász László felszólalása után a baloldal éles támadását váltotta ki a miniszterelnökkel szemben. Természetesen nem azért, mert nem értettek egyet a népfelkelés szükségességével. Erről szó sem volt, hiszen Madarász felszólalásában maga is leszögezi: „Én a népfelkelést látom a haza megmentésének egyetlen helyes eszközének." 35 A baloldalt nem elégítette ki Batthyány magatartása, nem látta biztosítottnak, hogy nem fog-e olyan kérdésekben is önhatalmúlag intézkedni, amely veszélyessé válhat a nemzet ügyére. Azaz nem akartak diktatúrát 1848 szeptemberében és főleg nem a miniszterelnök kezében. De az is tiltakozásra késztette a baloldalt, hogy a kiáltvány csak általánosságban