Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben
jelölte meg a felkelt nép összpontosításának és vezetésének formáját, s a megyéket bízza meg azzal, hogy lássák el alkalmas vezetőkkel. Ez viszont nagy veszélyt rejtett magában, mert a tisztikar javarésze áruló vagy passzív magatartást tanúsított, de nem lehetett forradalmi tetteket várni a táblabíráktól sem. Nyilvánvaló, hogy ilyen módon nem lehetett remélni a népfelkelés kellő megszervezését és vezetését. Baranya megye példája is mutatta, hogy milyen komoly visszaélések vannak, pedig a megye élén a magyar függetlenségnek olyan kiváló harcosa állt, mint Batthyány Kázmér, de ő sem lépett fel kellő eréllyel a táblabírákkal szemben, amikor azok hosszas meddő vitákat folytattak a népfelkelés szervezésének kérdéséről. A megyei bizottmány nem tudott dűlőre jutni a vezérek kérdésében „némelyek új őrnagyok kinevezését tartották szükségesnek, míg mások a már kinevezettek mellett kívántak megmaradni". 3S Valójában a tisztikar ingadozása és gyávasága húzódott meg a késedelem mögött. „Népfelkelésről most nálunk szó sem lehet — írták — mivel az egész megyében katona és fegyver nincs." 37 A felkelésre felhívó rendelet puszta kihirdetése nem is lehetett elég annak ellenére, hogy Batthyány mellett mások is úgy nyilatkoztak, hogy a nép jó hajlammal van a haza védelmezésére, s mindenkor kész Jelacic kiszorítására felkelni. A megyei tisztviselők azonban csaknem teljesen tétlenek voltak, a felkelés proklamálásán kívül jóformán semmit sem tettek a szervezésre. Batthyánynak személyesen kellett kézbe venni az ügyet. Igyekezetét mutatja a miniszterelnökhöz küldött szeptember 16-i jelentése: „...a felhívást megelőzőleg is, az első tudósításra, hogy az ellenség a Dráván átkelt, intézkedtem, minek következtében ezen ál talányos népfelkelés Baranyában mindenütt rendeztetik... félig rendezett Nemzetőri Önkényteseinkkel, mintegy 800 emberrel egy zászlóalj szolgálatban álló nemzetőrrel, s a kiállandó általányos felkeléssel, Baranya határit el nem hagyva, résen állok az ellenség elfogadására. Mindez azonban nem elég erős fegyveres nép egy nagyobb számos rendes hadinép ellenében." 38 IV. Batthyány Kázmér Jellasic betöréséről Csányi kormánybiztostól értesült szeptember 14-én. 39 Ugyanezen a napon Pécs tanácsához felhívást intéz: „Tisztelt városi közönség! Fájdalom, alig szükséges jelen megkeresésem indoklására Önöknek bizonygatni, hogy a haza veszélyben van! Ennek megmentése minden egyesnek, minden törvényhatóságnak legfőbb kötelessége, ily életkérdésnél kisszerű formaságokon felül kell emelkedni, kivált midőn a vész saját házunk küszöbén áll, itt nem lehet időzni, míg saját tűzhelyeink szétdúlatnak, házi isteneink elraboltatnak. Az ellenség a pártütő horvátok megyénk szélén állanak, nincsen perc, melly betörésektől biztosítana, védenünk kell magunkat ahogy lehet, — rendelést tettem, miszerint a Baranya megyei önkéntes nemzetőrsereg zászlóaljban alakulva rendes vezérlet alatt megyehatár szélére a Dráva mentén úgy mint lehet felfegyvereztessék kiállíttassék, szükség esetében ezeket általányos népfelkelés gyámolítani fogja. Az eként alakult véderő növesztésére s megszilárdítására igen üdvös, igen célszerű lenne, ha a tisztelt városi közönség úgy intézkednék, hogy saját önkénytes nemzetőri századba alakulva, saját tisztjeik vezérlete alatt a megyei önkénytes zászlóaljhoz magukat csatolván, minthogy máris igen czélszerűen felruházva, fegyverezve, gyakorolva vannak, eképp ennek magvát képezvén, ezzel együtt rögtön Siklósra s a Dráva mellékére kiindíttassanak, élelmezésükre álladalmi költségen ugyan azon gondoskodás lészen, mi a megyei seregre.