Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 1.—augusztus 1.

indulni, az Újságokban sincs eddig egy szó is Pétsről, mit ismét annyiba jó akarunk Magyarázni, hogy még minden baj nélkül vagyunk. Azonnal válaszoltam ezen levélre. Martzi megjött Bécsből, újságot keveset hozott. Jó öregünk

45 egészséges és mintegy 10 nap múlva meg jön Bétsbül, addig sok történhet a világba és eszerint a mi teendőnk is attól függ. A mi vidékünkről senki sem jött a Gőzösön, sem új hírt nem kaptunk. Adná Isten, hogy a dolgok az eddiginél rosszabban ne álljanak. Június 9 ... Végtére annyira megszűnt az eső, hogy kimehettünk a vaspályához. Se fölülről se alulról nem jött senki. Az alsó pálya egy egész órával későbben jött a rendes üdeinéi. Oka elmaradásának, amint azt Telegraphon azonnal közölték az volt: mivel Marburgnál a kotsi a közönséges sínt el tévesztette, amelynek visszaalkalmaztatása egész egy órába került. Különös aggódással voltunk mi, az elmaradás miatt azért: mert éppen a mi feleink lehettek azon, kiket Isten tudja, nem ért valami veszedelem, tsak ilyesmi volna még hátra. Hogy tőlünk nem jött senki két oka lehet, először vagy nincs veszedelem és így szükség nincs, és adná a jó Isten így volna, vagy pedig másodszor a menekülőkről gondoskodva nem lévén azok a Dráván által nem jöhettek, és ekkor keserves a sorsuk. Köszönhető az emberszerető Elöljárónak = Kir. Biztosnak.

45 Június 10 Ismét egészen beborult és egész éjjel esett... A Gráciáknak amint mondják, a mai esős üdővel egy különös ünnepség ment füstbe: ti. ez nap tartatik a 11. m. szüzek tiszteletére processió, melyen az egész védékség népességének felpiperézett leánykái megszoktak jelenni. Igen sajnálom, hogy nem lett belőle semmi, mert minden ájtatosság nemét igen nagy örömmel nézem e Nép közt. ... Estve a Gőzöshöz menvén a felsőn jött Bétsből Perczel Gyula és valami Vizer nevezetű volt tábla bíró. Mind ketten a Rohitsi Savanyú vízre mennek holnap és általuk rendeltettünk Martzival Számunkra Június 23-ra szobákat. Az alsó vidékről nem jött senki, a jó Isten tudja, hogy vannak ott a dolgok, az újságba még egyenesen ki téve nints, hogy a Császári Sereg ott hagyta volna Pétset. Június 11 ... Ismét egy új tanúságát láttam a Steyer lakos jó szívének. Az Indóháznál lévén több agg katonák szállíttattak arra, hogy hazájukba mehessenek, köztük volt egy fiatalabb sebesült, ki két mankón keservesen iparkodott a többi után. Ezt látván a nép, mintha valamennyi szívét a könyörületesség érzése egyszerre hatotta volna meg, nem versengve, hanem tolakodva az volt szerencsés aki a nyomorulthoz előbb jutván, előbb adhatott valami alamizsnát markába. Láttam volt aki Bankót is adott. A szegény katona őrvidéki horvát volt. így nem mondhatni, hogy nemzetet, hanem hogy embert találtak segedelemre méltónak. Június 12 Felkeltemkor az inas azon hírt beszélte, hogy az éjjel a városon keresztül folyó Mura vizén álló hidakat felszedték és az általjárást még barrikádok által is elzárták. A dolog úgy volt tsakugyan. Okát eme elővigyázatnak még nem hallottam. Lehet, hogy az is volt: mivel hír szerént az Olasz Honból megszökött Nádor huszárok

47 közül Bruknál többeket elfogván, azokat ide hozni készültek. Mely esetre valamilyen demonstrációiul tartottak. Kétség kívül itt is vágynak számtalan emmissariusok, kik, kivált a Deákságot a jó útról eltéríteni szeretnék.