Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója

a' náp^t elidegenítették. A' Nép tömegestől egész a' Balukányig elejőkbe ment a' Magyaroknak, alig tudtak mozogni az utzákon a' sokaság miatt, 's egyre jöttek a' Magyarok. Délután jött be Báró Majthény, ki Mocsoládi birtokos volt, mint Kormány Biztos paraszt kocsin, szűrben! 13-a Junii délután 2 orát harangoztak egyszerre lárma: jönnek a Horváthok, az egész város összve zavarodik, lótnak, futnak az emberek, pakolnak nagy része a' városnak a' Mecsekre takarodik, a' szöllökbe, az ostorosok nyargaloznak, mi a' Templomba mentünk. — 14-a Junii, mivel a' magyarok Pécsett szerették volna megtartani, annak védelméről gondolkodtak, nép fölkelést akart rendezni, 's azért a' vidékről közel 10 ezer embert a' városba rendeltek, 's ekkor a' várost elzárták, se ki, se be nem akartak senkit ereszteni, ha az Ispitály alatti rétünkről teheneimnek füvet akartam hozatni, arra a' város háznál czédulát kelle váltani. De ezen elzárásnak igen rosz következése lett, mert a' sok ember ide be szorulván, 's onnét házul semmi élelmet nem kapván, a' városban requirálni kezdett, jaj volt a' Kánonoki házaknak, a' hol egy kis bort éreztek, a' pinczében leginkább ostromolták Rihmer Kánonok házát, a' hol a' kaput feltörvén, berontottak a' házba; ott lakott a' Templom mellett lévő Kánonoki lakásban, melly a' templomtol keletre vagyon, jólehet egyre hordották nékiek a' bort, annál roszabb volt, mert megrészegedvén, a' leg botránkozóbb káromkodások köztt, mindenféle szidalmakat szórtak a' Papság ellen. Ő ugyan, t: i: Rihmer Kánonok elszökött, és a' sekrestyében tartózkodott addig, még ezen felbőszült Magyarok a' házánál garázdálkodtak. Én a' templomba menvén délután, ezen garázda emberek között kényteleníttettem elmenni, a' kik vállaikon vas villát tartván, lenézőleg néztek reám, de nem bántottak. Éppen midőn Rihmer Kánonok háza eleibe értem,akkor jött a' házhoz a' város háztol hívatott patrol, a' ki ezen felbőszült csordát szép szóval iparkodott észre hozni, de ők egyre ordítottak „éljen a' Magyar" 's midőn a' patrol kérdené, hát hogy mit akarnak itt? A' barátság poharát akarjuk meginni, volt reá a' felelet. És ezek jobbára a' Káptalani volt jobbágyok voltak. — Ugyan ez nap történt korán regvei 4 Patacsi ember, mindeniknél vas vella, körül fogott engemet a' kertemben hol füredi savanyó vízzel élvén föl 's alá sétáltam, 's parancsoló hangon bort követeltek, mert ők mondák: a' mi védelmünkre vannak kirendelve! már előbbi napon egy pár illyen rabló csoportot ellátván eleinte nyersen tagadám megkérésüket, őket ha bort akarnának inni, a'korcsmába utasítván, de mikor egész tenyerével felütvén homlokáról kalapját, újra irgalmatlan káromkodások köztt bort követelne, és én látnám, hogy magányosan 4 illy rablótól körülvéve, nem a' legjobb helyheztetésben volnék, ijedtemben e' vagy boszuságomban azt mondám a' garázdálkodó embereknek: Atyafi! ugye hogy most itt B° Majthény parancsol? Az ám Uram lön rá a' felelet, — No tehát lássa kend, most semmit nem szabad tenni B° Majthény engedelme nélkül, mejen hát kend hozzon írást b° Majthénytől, hogy én kendteknek bort csak ugyan adhatok, azonnal kihenteríttetek egy 10 akos hordót a' pinczéből! Erre elnémultak 's menni kezdettek, de vissza kiálták: hát csak nem ád az Úr bort?? Adok felelém, csak írást kell hozni, 's erre ezek elsompolyogtak. De ezek még ki sem mentek az udvarból, már más 15 jött, ezek kenyeret kértek, haszontalan monda nekik testvérem, nincs kenyere, mert most öltött be a' kemenczébe, leültek a' kemencze eleibe, 's megvárták még a' kenyér ki sült; azomban ezt nem csak a' falusiak tették, hanem ezeknek példájokra a' Pécsiek közül is számosan találkoztak, kik a' kánonoki házaknak ostromlásába részt vettek, és szintúgy garázdálkodtak. 15-a Junii Regvei 1/4 nyolczra megkondultak a' harangok, 's félrevert szomorú tompa hangjokkal hirdették: hogy jönnek a' Császáriak; az egész Pécs nagy zavarba jön, lótás futás az egész városban, senki sem tudja mit csináljon, a' harangok egyre zúgtak, és kongattattak egész 9 óráig; mikor egyszerre elhalgattak, 1/4 tízre ágyú dörgések hirdették a' Ráczok visszajövetelét, kik a Siklósi uton hosszú vonalban feketedtek, 's Pécsfelé nyomulván egyre ágyúztak, a' város néma csendességben, mintha előbbi lármája után nyugodni akarna, várta a' közeledőket. Én ál tanról néztem a' jövőket. Tizet ütött a' torony óra, mikor a*