Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Pétsre bejött itt enni inni kapván, másnap minden károsíttás nélkül Fejérvár felé vonultak : — de szeptember 26-án utánnok jött 20 szekér puskapor, ezek Pétsen keresztül menvén Gróf Batthyányi Kázmér fő Ispán rendeletére, a pétsi 110 önkéntes, és több nemzetőrök Oroszlónál megtámadták az őrködő 83 granitsárokat le fegyverezvén elfogták; és a lőporral együtt Mohátsra küldöttek; — volt benne 180 000 erős töltés; ezt azon 8000 elősereg meghallván rögtön 500 granitsárt vissza küldöttek; a vissza vételre, de későn: ekkor a Széki és Szaboltsi ország utakat, úgy Rátzvárosnál a Metsekre vezető utat 5000 felkelt nép elzárta, hogy a hegyeken a Granitsárok ált ne törhessenek, a harangok Pétsen, és környékén folvást félre veretvén; hallván a Granitsárok, hogy a lőpor Mohátsra vitetett, ismét vissza takarodtak uttyokban a Sásdi fő Bírót, ( : ki gatyában szökött meg :) Börzsöny Józsefet, kirabolták. — Ezen Róth serege Fejérvárnál Jellasits táborát nem lelvén, s ott nagy erő állván ellene, visszajött, de Dombóvár körül Somogy Fejér és Tolna megyei nemzetőrök által bezáratott, és elfogatván, lefegyvereztetett : kik 200 Hunyadi csapati katonák által ide Pétsre kísértettek, voltak 7000 ember, itt Scitovszki János pétsi Püspök, nagy misét mondott nékik, és megeskette, hogy többé a magyarok ellen fegyvert nem fognak; aztán a Dráváig hazájokban késértettek: kik azonban később isméit fegyverre keltek: de közülük igen kevés láthatá többé hazáját, a magyar háborúban elveszvén. October 28. Pétsváradon maradt a Cs. K. Hardeg vasasokból 84 ember és 60 ló, a Baranya megyei kormány ezeknek többé futást nem rendelt, s miután a fenn említett Lőport és a 7000 granitsárokat elfogták B. Majthényi József all Ispán parantsára a pétsi 2. század nemzetőr, a pétsváradi nemzetőrökkel, Vindisch pétsi kőműves mester, és nemzetőri kapitány vezérlete alatt, a pétsváradi lovas kaszárnyát körül fogták és a katonákat, fegyvereiket, lovaikat, a Depóban lévő 100 szekérre menő, kard, pistol, karabél, posztó, bőr neműeket elfoglalták, és Baranya Megyének ált adták. — Ezen fejér posztóból nyert köpönyeget, azon két Baranyai önkéntes Zászlóalj, mely gróf Batthyányi Kázmér fő Ispánnal, Eszék várába bé ment; a nyergek, pisztolok, kardok, az újonnan állított lovasoknak adattak. — 1849** Év Január 20. Váratlanul, és minden bé jelentés nélkül jött Pétsre a Moori Perczel táborából szétvert Nemegyei portyázó serege; jött vele 1. Haubitz, három 2 fontos ágyú, 3 munitziós szekér, saját lovaival és tüzéreivel, úgy 3 zászlóalj önkéntes fegyver nélkül, 60 lovas, nyereg és kantár nélkül; — ezekhez tsatlakoztak számos kompromittált Nemesek, és egyebek Zalából, Veszprémből, és Somogyból: hozzájuk állt az itt Pétsen toborzott B. Meszena jól fegyverzett, és ruházott 170 vadásza; nem különben az itt garnisonban levő 120 Ferentz Károly 52-dik Cs. K. sorezredi katona; ugyan ez nap ide jött 3 Baranyai, 3 Tolnai három fontos ágyú. s Siklósról 4 munitziós szekér, paraszt előfogatokkal — Gróf Nitzky György, volt Somogyi gyalogok őrnagya. Gróf Somsich, a lovasok őrnagya, de ezen lovasoknak, sem nyergek sem ruhájok sem pokrócok, sem kantárjok, itt kaptak szerszámot; — azonban hallván Gróf Nugent közelgését G. Somsich, két Gludovátz, Zámborszky, Kuun Gusztáv és többek, el hagyván Nemegyeit, Somogyban haza mentek, ekkor már Gr Nugent Kanisán volt. Január 21. Nemegyei Gerilla vezér, a Megyei és városi Hatóságokat megszüntette, és Hadi ostrom alá vette Pécsett, minden fegyvert a város házához bé adatni rendelt, az arariális (1000 szuronyos puskákat) miket Batthyányi Kázmér, az Eszéki várból küldött:) csapatainak kiosztotta, a polgári puskákat Eszékre küldte, a kardokat pedig lovasainak adta. Január 23. fegyver gyakorlatot tartott a Marha téren, és 10 ágyú meg próbáltatott, midőn