Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Sey Ferentz gondatlanul őket nyíltan gyalázná, tüstént 10 fegyveres körül fogta, és a város tömlöczében vezettetvén, ott vasra veretett, de más nap vas nélkül bé záratván, csak akkor menekült, ki, midőn Nemegyei el takarodott, ekkor Kossuth Plakáttyai hirdették a falakon; hogy mindenki halállal fenyíttetik, ki a Cs. K. sereggel egyet ért, vagy néki élelmet ád. Január 24. Somogy megyében Kir. Biztosnak Czindery László neveztetett ki, és ő éppen Pétsen volt, jó előre meg tudván ezt el illantott, és midőn Nemegyei bé akarta fogatni, hűlt helyét találták. Január 25. Nemegyei egész seregével délután 1 órakor elment Moháts felé; hallván Gr. Nugent közelgését, miután a szegény katonákat regvei 7. órától délután 1 óráig a csikorgó hidegben éhezve, fázva, a nagy téren várakoztatta volna, még ő és Gr Niczky egy kaposvári öveges leányával jó lakmároztak „sat". táborában semmi fegyelem, tömérdek kurva, és markotányos, egy szököttet halálra, és két más bűnöst 25 botra ítélt, a város udvarán ki volt ezen kettő téve, és mily borzasztó rendet mutat, azon eljárás, hogy a botra elítéltettek vitték ki a vesztő helyre agyon lövetni, kik tsak ott ösmértetvén meg, el botsájtattak, és e szarvas hibát Nemegyei Szégyenelvén, a halálos bűnösnek is megkegyelmezett. Január 26—29. A város csendes, sem magyar sem Császári fegyveres: Szooi ismét Babotsán volt kémlődni; — a megye és város elhatározta békességbe fogadni Gr. Nugent Lávái tábornagyot kivévén Katits István városi Kapitányt, ki minden áron azon volt, hogy ellen szegüljenek. — bolond madár! sem fegyver, sem Honvéd, sem ágyú, és 10 000 rendes Cs. K. katonaságnak ellent állani: illy ostoba veréb megérdemelné, hogy tüske magot egyék. — rabolják ki a várost, gyújtsák fel, mint Losonczot egy ily proletárius senator ezt semmibe veszi. Január 30. Az all Ispán Perczel Imre, város polgármestere Müller Ferencz, a Cs. K. Seregnek elejbe mentek Szentlőrinczig, kik Gróf Nugent Laval Tábornagy vezérlete alatt, Ditrichstein s Gróf Pálfy Tábornokok oldala mellett, délben, minden ellentállás nélkül a városba bejövén, a nagy téren felállíttattak, felváltva mert egyszerre az egész sereg oda nem fért. Állott pedig a Hadsereg : hat, 6 fontos lovassági ágyúból, egybe 6 Csász. lovakkal négy Haubitz 6 Csász. lovakkal nyolc 12 fontos ágyú 6 Csász. lovakkal hat gyújtóágyú 6 Csász. lovakkal 24 munitziós szekér 6 Csász. lovakkal 30 társzekér 4 Csász. lovakkal Minden ágyúnál 5 ember, aztán szekerész, mérnöki személzet, tehát az ágyúknál és a szekereknél 550 ember és 450 Csász. ló. Gyalogság, Piret és granitsár 8 000 ember lovasság, nehéz és könnyö vasasok 1 500 ember vadász csapat 150 ember szerezsán, vörös ruhákban pisztolokkal 20 ember Összvesen: 10 230 katona. Délután a Megyei a város és más hivatalokról a magyar három színű zászló levetetni parancsoltatott : — térparancsnoknak báró Seebottendorf őrnagy neveztetett ki. ő a Megyét és a várost ostrom állapotban lévőnek hirdette, a Cs. K. fekete sárga zászlót egyedül feltűzette, a Sóház kulcsát elvette, és lakását Czindery László házába tette át. — Gróf Nugent a Hatóságnak kinyilatkoztatta, hogy a Cs. K. Hadsereg a béke és rend helyreállítására jött ide, és ha őtet mint barátot fogadja, mint őszinte barát fog működni, ha pedig mint ellenséget, keserűen fogja éreztetni mint a Megyével, mint a Várossal az ellenszegülést, minthogy pedig barátságosan fogadták, békével is jött be. — Sok kompromittált eltávozott előtte