Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

akik nem polgári jellegű iparos, kézműves foglalatossággal keresik megélhetésüket. Ennek a népességnek jó része is összenőtt a feudalizmussal, a céhkiváltságok számára védett helyzetet biztosítanak, ezért úgy érzi, inkább érdekelt a feudális viszonyok fenntartásában, mint azok lebontásában. Jórészt ebből is fakadt, hogy a nemesség vette kézbe a polgári forradalom vezetését. Az árutermelésre áttérni kívánó, de még mindig jobbágyi munkaerőre alapozó középbirtokosok, a hitelhiány, a belső piac bizonytalansága miatt anyagi helyzetük kedvezőbb alakulását azoktól a változásoktól remélik, amelyet a hazai ipar fejlődésének gyorsulásán, a belső piac kiépülésén, a mezőgazdasági technika korszerűsítésén keresztül a polgári átalakulás nyújthat. — Természetesen mindennek felismeréséig csak egyesek, s ezek felvilágosító munkájának hatására csoportok juthatnak el, de a nemesség egésze nem. A megértés szintje s az érdekek sokfélesége és ellentmondásossága természetesen azzal járnak, hogy hazánk nem képes ennek a rétegnek a vezetésével a fejlődés általános érdekeit tekintve legkedvezőbb úton járni. A nemesség nem képes arra, hogy a polgári átalakulás lehetséges útjai közül a legegyenesebbet s a legtovább vivőt válassza. Különösen jól mutatják ezt a parasztkérdés megoldása körüli nehézségek, de a Habsburgokhoz való viszony megváltoztatására irányuló elképzelések sokfélesége s az az elhibázott politika, amelynek következtében a nemzetiségek kiválnak a magyar forradalom táborából, sőt mozgalmuk szembefordul azzal. 1848-ban a polgári átalakulásért folytatott küzdelem akadályát a Habsburgok birodalmi rendszerének és politikájának egésze képezte. A márciusban kirobbant forradalom vezetői azonban csak nagyon kevéssé, igen eltérő mértékben látták ezt, s ebből következően a Habsburgok elleni harc szükségességét is. Amikor azonban 1848 nagy forradalmi hullámai után Európa viszonyai lassan ismét az ellenforradalom javára kezdtek alakulni, s az ellenforradalmi bécsi kamarilla hozzákezdett Magyarország lerohanásának előkészítéséhez, átmenetileg a magyar liberális nemesség tömeges balrafordulása következik be, s a szeptemberi fordulat a forradalom eredményeinek védelmében magával hozza a Habsburgokkal szemben kibontakozó fegyveres harcot. A közel egy esztendeig tartó, hősies küzdelemsorozat felszínre hozza a néptömegek áldozatvállalásának számos példáján kívül a középbirtokosok képviselte politika ellentmondásait s végső soron elvezet a bukáshoz. I. Az egész országot átfogó antifeudális és Habsburg-ellenes harcnak csak csekély töredéke volt mindaz, ami Baranya megyében lezajlott. Az itt történtek csak apró epizódjai az 1848/49-ben történteknek, de így is jól tükrözik azt, hogy a megye népei s legjobb vezetői együtt haladtak az eseményekkel. „Abban a nagy küzdelemben, amelyet hazánk a múlt század derekán jogaiért, szabadságáért, becsületéért megvívott, Baranya megyének nem jutott kiemelkedő szerep... Talán a tengerhez hasonlíthatnók legjobban az ország többi részéhez való viszonyát: a tenger mélységeihez a felszínen tomboló vihar ellentétes hullámai csak csillapodva, sokszor egészen kiegyenlítődve jutnak el — ez a megye már másfél évszázada élte a mélyvizek egyhangú, de tartalmas életét s ehhez a szerephez a szabadságharc idején is hű maradt. Elég egy pillantás a szabadságharc hadmozdulatait ábrázoló térképre, és észre kell vennünk, hogy alig van még egy része Magyarországnak, amely ebben a két évben is annyira a maga békés életét élhette, mint éppen Baranya vármegye. Ez is egy magyar életforma volt 1848-ban."

1 Az idézett megállapításokban nem kevés igazság van, mert Baranyában 1848/49 ben valóban nem történtek olyan események, amelyek az országban végbemenő folyamatokat döntően befolyásolták volna. Nem zajlanak le nagyméretű ütközetek, a népfelkelés sem ért el az ozoraival vetekedő diadalt. Mindezek ellenére azonban egészen el nem hanyagolható