Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

Baranya és Pécs város népének szerepe. Ez következik a megye földrajzi helyzetéből is. A Dráva „határ folyó", amely a forradalmat először eltiporni akaró JellaSiétól választott el bennünket. Ezt ugyan némiképpen ellensúlyozta a Pécs városát s a megyét észak felé lezáró Mecsek hegység, amely az átvonuló, az ország szívébe behatolni kívánó támadók fő ereje számára túlságosan nagy és felesleges fáradságot jelentett volna. Az események azonban azt mutatják, hogy a megye állandóan ki van téve kisebb-nagyobb átvonuló haderők terheinek, és a fiaiból kikerült nemzetőrök átmenetileg az eszéki várnak a szabadságharc melletti megtartásában is jelentős szerepet kaptak. A mélyvizek nyugalma tehát nem jellemző. Ezt azonban elsősorban nem a katonai események kavarták fel, hanem mindaz, ami a forradalomból, s annak felemás eredményeiből, a központtól távol eső területre eljutott s megvalósult. Baranya megyében 1848-ban valamivel több mint 250 000 ember él. Nemzetiségi hovatartozás szerint 132 000 magyar, 77 000 német és 41 000 délszláv. A nemesek száma 3405, az egész lakosságnak elenyészően csekély- 1,3 százaléka. Túlnyomó többségüket a vagyontalan, vagy legalábbis ősiséggel nem rendelkező armalisták tették ki, többnyire tisztviselők, gazdatisztek, nyugdíjas katonák s mindenre megvásárolható paraszt-nemesek. A megye megművelhető földterületeinek mintegy 39%-a úrbéres telek volt. A szántóterület 61%-a, a rétek 81%-a úrbéres föld.

3 Igen sok a nagybirtok (Eszterházi, Batthyány) és a nagy terjedelmű egyházi birtok. A baranyai uradalmak és a jobbágyok gazdálkodása eljárásokban és munkaeszközökben a XIX. sz. elejéig nem tért el, nem különbözött egymástól. A harmincas évektől kezdve azonban belső helyzetüknek megfelelően a baranyai uradalmak többet vagy kevesebbet igyekeztek átvenni a Nyugat-Európában elterjedt, a természet folyamataiba való beavatkozás gondolatát valló új mezőgazdaságnak az eljárásából és eszközeiből a piacba való jobb bekapcsolódás érdekében. Jellemzi ezt az istállózó állattenyésztésre való átállás, s ezzel együtt az eddig csak kertben termelt takarmánynövények szántóföldi termesztése, ugyanakkor a trágyatermelés átalakítólag hat a szántóföldi gazdálkodásra.

4 A mezőgazdaság rendszerében és technikai eszközeiben is kezd átalakulni. A baranyai jobbágyok gazdálkodása az új gazdasági eljárásokat és eszközöket bevezető, ill. beszerző uradalmak mögött kezdett lemaradni. Az új mezőgazdasági eredményekből a jobbágyok csak ott tudtak megvalósítani valamit, ahol a kedvezőbb piaci helyzet mellett a feudális teher is enyhébb volt. A kibontakozás útja tehát a feudális kizsákmányolás megszűnése, a paraszt földtulajdonossá válása. Ilyen módon a 30-as évektől a jobbágy—földesúri ellentét kiélezettebbé vált. A földesúri majorgazdálkodás fejlődése válságba sodorta az állattenyésztő jobbágygazdálkodást. Ez elsősorban a megye keleti területén élő rideg, illetve félrideg állattartást folytató szerb, illetve a táj adottságai miatt a Nyugat-Baranyában hasonló tevékenységet folytató magyar jobbágyokat érintette. Az erdőszabályozás, a legelőelkülönözés állandó összeütközésekhez vezet ezeken a területeken.

5 A megye keleti területén élő parasztság a piacba elsősorban borával kapcsolódott be, tehát számára a borárutermelés akadályának elhárítása volt elsősorban a fontos. A török kiűzése után, 1692-ben Pécs városának lakossága alig haladta meg a másfélezret. Az elkövetkező évszázadban végbement nagy telepítések folytán alaposan megváltoztak demográfiai viszonyai és létszáma is. A nagy számmal betelepült német lakosság kialakítja a barokk város képét, s az anyagilag is megerősödő város Mária Teréziától 1780. január 21-én elnyeri a püspöki földesúri hatalom alól való felszabadulást és a szabad királyi címet. Országgyűlési követküldési joga azonban nincs, mivel a rendek halogatták a szabad királyi várossá emelés becikkelyezését. — A város, amely megyeszékhely is, 1848-ra már több mint 14000 lakost számlál. A jelentős növekedés azonban korántsem azt fejezi ki, hogy a város ipari jellegűvé lett annak ellenére, hogy 800 felett van az ipart űzők száma. Ezek döntő többsége azonban a céhszervezeten belül tevékenykedik, bár szép számmal vannak kontárok