Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

fegyveres részvétel miatt folyt a vizsgálat. A kihallgatott tanúk ellene vallottak. Különösen terhelő vallomást tett ötvös Gusztáv Siklós mezőváros jegyzője. Vallomása szerint Mészöly gyakran gyalázta az uralkodót és vesztét kívánta. 1848 karácsony első napján többek közt azt mondta, hogy vesszenek el ezek a vérszopó királyok, ezek a piócák, akik a mi vérünket szívják! Ki kell őket irtani! Ezen kívül becsmérelte azokat a papokat, akik a császár iránti hűségre intették a népet. Kapcsolatot tartott fenn Batthyány Kázmérral, s mikor az Eszéken volt, több tanácsbelivel — akik mind reformátusok voltak — levelet írt neki. A levél tartalmát a jegyzővel nem közölték, azért a község pecsétjét nem engedte a levélre rányomni. Emiatt a pap és társai hazaárulónak nevezték. A tanúvallomások alapján a lelkészt állásából felfüggesztették, letartóztatták és a vizsgálati iratokkal együtt átadták a pesti haditörvényszéknek. A haditörvényszék további nyomozást rendelt el. Ez kiderítette, hogy Mészöly 1849. május végén, amikor a felkelés Kossá Dániel izgatására a megyében kitört, papi állását otthagyva a Vajszlóba gyülekező sereghez ment. Amikor a sereg Turonyba vonult, azt Szaváig elkísérte. Hogy a felkelőknél milyen tisztsége volt, vagy fegyveresen harcolt-e, azt nem sikerült megállapítani. A turonyi ütközet után Somogy megyébe menekült, és csak két hónappal később tért vissza Siklósra.

71 Vizsgálatot indítottak Pribék Bódog a pécsváradi közalapítványi uradalom főtisztje ellen is. Az ellene felhozott vádak, melyeket egy gyűlölködő alkalmazottja emelt ellene, szinte nevetségesek voltak. Avval vádolták, hogy kétségbe vonta a császári katonaság győzelmét, s arról, mint ellenségről beszélt. Az uradalmi pénzeket és az árvatárat a forradalmi kormány rendeletére Debrecenbe akarta küldeni, de azt közben a forradalmi csapatok lefoglalták. Végül, hogy a feljelentő uradalmi kasznárt császárhűségéért üldözte. A főtisztet állásából elbocsátották, és ügyét kivizsgálásra további eljárás végett Windischgraetz herceghez küldték meg.

72 Folyt a volt forradalmi népképviselők ügyeinek vizsgálata is. A megyefőnök december 22-én jelentette a főispánnak, hogy a volt képviselők vagyonát Burich tábornok rendeletére már március hónapban összeírták. Hegedűs Imrének és Bencze Ignácnak semmi vagyona nincs, Táncsitsnak a Tarnóczai Dánieltől kapott 1/4 telkét és a többiek vagyonát pedig zár alá vették és kezelésükre gondnokot jelöltek ki. 1850 januárjában összeírták azokat is, akiket a forradalom alatt képviselőnek jelöltek, vagy megválasztottak, de a képviselőséget nem fogadták el. Megállapították, hogy Madarász Joz^/Siklóson, Perczel Vince Pécsett, Angyal Pál Bükkösdön, Barthos Eduárd mint központi kerületi előadó Pesten tartózkodik. Bencze. Ignác, Hegedűs Imre és Táncsits Mihály tartózkodási helyét nem sikerült megállapítani A megyében tartokodé három, és a Pesten tartózkodó volt képviselőt utasították, hogy jelenlegi tartózkodási helyét ne hagyja el.

73 Haynau február 3-án kiadott rendelete leszűkítette azok körét, akiket haditörvényszéki eljárás alá kell vonni. E szerint azok a népképviselők, és volt kormány tisztviselők, akik 1849. évben már nem működtek és a forradalmi cselekményekben nem vettek részt, nem kerülnek haditörvényszék elé, hanem az eljárást ellenük az igazoló bizottmány előtt kell lefolytatni.

74 Az igazoló bizottmányok azonban annyira meg voltak terhelve, hogy az eléjük kerülő ügyeket csak hosszabb késedelem után tudták elintézni. Ezért akiknek az igazolásra sürgősen volt szükségük, gyakran a katonai bíróságokhoz fordultak igazolásért. Ennek az állapotnak a megszüntetése végett a soproni kerületi parancsnokság újra szabályozta az eljárást. E szerint a kamarai, vagy bányahivatalokhoz tartozó tisztviselőkről, gépmesterekről és a többi munkásról a már igazolt főnökeik alapos vizsgálat után rövid beszámolót készítenek. Ezeket a beszámolókat a hivatali főnök az államügyészből és a kormánybiztosból álló bizottság elé terjeszti. Ha a bizottság az érdekelteket ártatlannak találja, felmenti. Ez minden további vizsgálat alól mentesít. Azoknak az ügyét pedig, akiket bűnösnek találnak, át kell adni a hadbíróságnak. A főispán úgy rendelkezett, hogy a megyében erre a célra egy bizottmányt kell létrehozni, amely hasonló lenne a már működő igazoló bizottmányhoz,