Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

de abban vegyen részt az államügyész helyettese és az illetékes járás főbírája is. Ez a bizott­mány ítélne az eléje terjesztett ügyekben s az ítéletért felelősséget vállalna. Az új bizottmány elnökéül Szabó József pécsi sópénztárnokot, tagjául pedig Horváth Jánost a pécsi járás fő­bíráját és Scitovszky Péter megyei tiszti ügyészt nevezték ki. A nem kamarai személyek igazo­lására már működő igazoló bizottmányt most kiegészítették Horváth János és Scitovszky Péterrel. 15 A hatóságoknak sok gondot okozott a volt honvédtisztek szemmel tartása is, akiknek minden lépése gyanús volt. Igyekeztek őket ártalmatlanná tenni. Ezért elrendelték, hogy valamennyi honvédtisztnek vizsgálatra kell jelentkezni, akkor is ha elbocsátó levéllel vannak ellátva, vagy ha már előzőleg alkalmatlannak találták is őket. Csak a Komárom várából szabadon bocsátott, és biztosító levéllel ellátott honvédtisztekkel tettek kivételt. 76 Felkutatták a megyében tartózkodó honvédtiszteket és jelentkezésre szólították fel őket. A közhonvéde­ket pedig karhatalommal szállították a sorozó bizottság elé. Ez óriási elkeseredést és ellen­állást váltott ki és a szökések száma ugrásszerűen emelkedett. Százszámra szöktek meg a besorozás elől. A Mohácsi járásban a volt honvédek nagy része a szőlőhegyre, Mohács­szigetre, vagy Tolna megyébe Sárközbe szökött. Mivel sokan voltak és fegyveres ellenállásra lehetett számítani, a főbíró nem mert ellenük karhatalommal fellépni. A Siklósi járásban is megkezdték a volt honvédek beállítását. Ivány községben összeírt hat honvéd arra a fel­hívásra, hogy Pécsett jelentkezzenek, a községből ismeretlen helyre szökött. A Pécsváradi járásban valamennyi pandúr a szökésben lévő honvédek összefogdosásával foglalkozott, így is csak az összeírt honvédek kis részét sikerült a sorozó bizottság elé állítani. Mohács város az összeírt 66 fő helyett csak 29-et tudott előállítani. Görgey dunántúli hadsereg-csoportjának volt katonái, valamint a Buda-pesti hegyivadász zászlóalj több katonája a besorozás elől megszökött, s Somogyon, Baranyán, Tolnán keresz­tül vonultak. A szökevények között sok Somogy és Tolna megyei és több dárdai, siklósi és mohácsi volt, így a vidéket jól ismerték. A katonai hatóságok attól féltek, hogy a szökevé­nyek beveszik magukat az erdőkbe, s onnan gerilla-harcot indítanak. Mindent elkövettek, hogy ezt megakadályozzák és a szökevényeket elfogják. Hiába volt azonban a legerélyesebb intézkedés is, a menekülőknek kisebb csoportokban sikerült egérutat nyerni, s legtöbbje visszatért lakóhelyére. A szökevények közt volt többek közt Pápai Mihály kisharsányi és Vogl József nádasdi lakos is, akiknek személyleírását is közölték. Noll Ferenc németbólyi lakos aradi csapattestétől szökött meg, őt is körözték. Egyébként ezen időszak közigazga­tási iratainak nagy részét a szökött katonák és a megtorlás elől bujkálok személyleírásos körözése képezi. De nem csak a közigazgatási hatóságoknak küldték meg, hanem a hivatalos lapban, sőt még a hírlapokban is közzétették a körözvényeket, és a különböző hatóságok előtt való megjelenésre szóló felhívásokat. Februárban az eddig megkímélt komáromi hon­védtiszteket is utasították, hogy a soproni kerületi katonai parancsnokságnál jelentkezzenek. 77 A közigazgatási hatóságok éber szemmel kísérték a megye életét, és betiltottak minden olyan megnyilvánulást, ami a fennálló rendre a legcsekélyebb mértékben is veszélyes lehet. A hatóságok intézkedése néha az érvényben lévő törvényekkel is ellentétben áll. A felső­baranyai református esperes egyházmegyei gyűlés megtartására kért engedélyt. Mivel a reformátusok, különösen a lelkészek, a megyében lefolyt forradalmi eseményekben komoly szerepet vittek, a megyefőnök úgy látta, hogy a gyűlést hatósági biztos jelenléte nélkül nem volna ajánlatos engedélyezni. Hatósági biztos kiküldése azonban a vallásszabadság megsér­tése lett volna, ezért a megyefőnök az engedélyt az általános gyűléstilalomra hivatkozással megtagadta, és kérte az ügyben a főispán állásfoglalását. A főispán közölte, hogy a reformá­tus és evangélikus vallásúaknak egyházi gyűlést tartani tilos, de nagyon fontos és sürgős ügy elintézésére meg lehet engedni, hogy a kormánybiztos jelenlétében néhány józan gondol­kodású egyént összehívjanak. 78 A kereskedelmet és az élelmiszer felhozatalt is állandóan ellenőrizték. Ennek ellenére a

Next

/
Thumbnails
Contents