Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

Cselepataktól az eszéki töltésig Pécstől—Szekcsőn keresztül a megyehatárig Pécstől—Szigetvár felé a megyehatárig Pécstől—Siklós felé a megyehatárig Pécstől—Bonyhád felé a megyehatárig 28 450 öl 24 649 öl 16 974 öl 14 254 öl 16 884 öl Összesen : 101 211 öl* kövezett postaútja volt. A postautakat háborús kár nem érte, mivel azonban a forradalom alatt karbantartásukról nem gondoskodtak, leromlottak. A megyében ütközet nem volt, így hidak nem pusztultak el, kivéve a sásdi hidat, melyet 1848 szeptemberében megrongáltak azért, hogy Roth seregének puskaporát át ne tudják szállítani. Ezt a hidat is helyreállították később.

57 A megye két folyóján a Dunán és Dráván több átkelőhely van. A battinai átkelő Albrecht főherceg uradalmához tartozik. Ezt a háború során sok kár érte, de már használható állapotban van. A drávai átkelőhelyek szállítási eszközeit a háború alatt megrongálták, vagy elsüllyesztették. Ezeket a tulajdonosok már kijavították, illetve pótolták, így a Dunán és Dráván át a közlekedés akadálytalanul folyik. Amint látjuk, a közigazgatási szervezetre rengeteg sokrétű és bonyolult feladat megoldása hárult, s a siker nagymértékben függött attól, hogy az eljáró tisztviselőnek a lakosság körében mekkora volt a tekintélye és egyáltalán milyen embernek tartották. Ezért aztán a megyefőnök mindenképpen mentesíteni akarta a közigazgatás dolgozóit olyan büntető ügyektől, amelyek a lakosság ellenszenvét váltanák ki. Ilyenek voltak a földesúri birtokban a forradalom alatt okozott károk miatt folyamatba tett nagyszámú rendőri kártérítési perek. Mivel az új törvénykezési eljárást még mindig nem vezették be, így ezekben az időkben a közigazgatási hatóságoknak kellett ítélkezni. Nehogy a főbírák ellen a sok és elkerülhetetlen szigorú bírói eljárásaik miatt a lakosság részéről ellenszenv, és ítéleteik iránt bizalmatlanság támadjon, minden rendőri pert, melynek tárgya 200 pengő forintot meghaladott, a végrehajtás előtt a megyei törvényszéknek felül kellett vizsgálni és megerősíteni.

68 De nemcsak a földesúri birtokok károsítói, hanem a politikai bűnökkel vádoltak ellen is folyt az eljárás, mind a katonai bíróságnál, mind a fegyelmi választmány előtt. Az eddig Pécsett őrzött foglyokat is Pestre szállították. A Pestre szállított foglyok között volt Majthényi Lajos, Stróbl Izidor, Molnár és Dőry volt császári katonatisztek.

69 Kovács Károly tiszteletbeli megyei esküdtet forradalmi tevékenységéért nyolc hónapi börtönre ítélték. A fegyelmi bizottmány igazolásra szólította fel Dömötör Dénes márfai református lelkészt, mert a beszerzett adatok szerint mint közember részt vett a turonyi népfelkelésben, és lázadásra izgatott. A bizottság előtti megjelenésre utasították Deáky László haraszti, és Pápai Lajos vajszlói református tanítót, valamint Dömötör Károly siklósi helyettes lelkészt a turonyi népfelkelésben való részvétel miatt. Hohe György pécsi lakosnak a városban és a megyében lévő összes vagyonát lefoglalják. Ugyancsak lefoglalják Schulczer István volt nyugalmazott császári katonatiszt, később nemzetőri őrnagy Mohácson lévő házát. Madarász József volt országgyűlési képviselő ügyét a bizottmány a katonai törvényszékhez tette át. Mandl Mihály szekszárdi származású volt szabadcsapat parancsnok, honvéd őrnagyot Vasason lakó erdész testvérénél letartóztatták és átadták a tolnai megyei főnöknek.

70 Kovácsovics volt versendi jegyzőt forradalmi magatartása miatt a mohácsi szolgabíró le akarta tartóztatni, de megszökött. Bogárdi Mészöly Sándor siklósi ref. lelkész ellen felségsértés, lázítás és felkelésben való * 1 öl = 1,896 méter.