Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

felhívást adjon ki. Ebben megállapítja, hogy az elmenekültek nagy része a várható jogos büntetéstől való félelmében nem mer visszatérni. Ő azonban meg van győződve arról, hogy az eltávozottak nagyobb része csak kényszer hatása alatt vett részt az eseményekben. Ezért a királyi biztossal egyetértve megengedi, hogy a 16 főbűnöst kivéve a város lakói két héten belül bántatlanul visszatérhetnek otthonaikba. Reményét fejezi ki, hogy ez az engedékenység arra ösztönzi majd a városi polgárokat, hogy a rend és közbéke fenntartásában együttműködjenek a katonasággal. Ha ez nem így lesz, szigorú megtorlást alkalmaz.

36 A bántatlanság azonban csak írott szó maradt. A felkelésben résztvett, vagy egyébként kompromittált személyeket elfogták és bebörtönözték. A botozás napirenden volt. Még a gyermekek játékába is beleszólt a térparancsnokság. Ebben az időben minden pécsi fiúgyermeknek eszményképe volt a hős csikós, aki délceg paripán karikással a kézben űzi az ellenséget. Divatba jött a csikós-játék. A gyermekek kis ostorokkal felszerelve valóságos csatákat vívtak egymással. Ezt a játékot a térparancsnok a rendre és nyugalomra veszélyesnek találta és betiltotta. A város minden részén őröket állított fel, akiknek kötelességük volt az utcán ostorral megjelenő gyermekeket elfogni és a térparancsnokságra kísérni, ahol 30 vesszőütéssel büntették őket.

37 A megyei hatóság lázas erővel fogott hozzá a turonyi események tisztázásához és a felelősök megállapításához. Elrendelték Kossá Dániel letartóztatását és valamennyi vezető vagyonának összeírását.

38 Sokkal mérsékeltebb volt a városi tisztviselők magatartása. Senki sem akarta végrehajtani a lazításban vétkesnek talált 16 pécsi polgár vagyonának összeírását. A városi főügyész lemondással fenyegetőzött, ha az ő ügyosztályának kell végrehajtani az összeírást. Hosszas tanácskozás után két képviselőt jelöltek ki és a két ügyosztálytól (közigazgatási és törvénykezési) egy-egy tisztviselőt. Ezek elvégezték ugyan az összeírást, de nem volt benne köszönet. Bemondás alapján készítették el és sokszor köztudomás szerinti javakat sem vettek fel.

39 Haynau július 1-én megjelent rendeletével a magyar bankjegyek forgalmát betiltja s azok két nap alatti beszolgáltatását rendeli el. A már katasztrófával fenyegető pénzhiányra tekintettel a császár március 22-i rendelete alapján kincstári utalványokat bocsátanak ki. Azokat akik ezeket nem fogadják el, vagy a magyar pénzeket nem szolgáltatják be, hadbíróság elé állítják. A fémváltópénzek teljesen eltűntek a forgalomból, ezért a papír bankjegyeket a szükség szerint kétfelé, vagy négybe vágták, így pótolták a váltópénzt. Az élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára egyre emelkedett.

40 De nem csak a drágaság, a katonai terror is egyre nagyobb lett. Zách András pellérdi jegyzőt valótlan hírek terjesztésének vádjával hatheti fogházra ítélte a katonai parancsnokság. Stokucha őrnagynak tudomására jutott, hogy a császári katonaságnak Pécsről való kivonulásakor elmenekült tisztviselők közül háromnak a feleségét, és egynek a leányát, akik később hozzátartozóik után akartak menni, Szigetváron feltartóztatták. Azonnal írt a város vezetőségnek és azzal fenyegetőzött, hogy ha a négy nőt nem bocsátják szabadon, akkor az elfogásban részesek Baranya megyében lakó rokonaival szemben fog megtorlást alkalmazni, Szigetvárat pedig porrá égeti.

41 A Kisjakabfalván átvonuló császári katonaság a bírót és három esküdtet letartóztatott és Siklósra hurcolt, mert a toronyra nem volt kitűzve a császári zászló.

42 A megyei és járási tisztviselők rendelkezései sem voltak enyhébbek és a rendeletek hangvétele semmivel sem különbözött a katonai rendeletekétől. Perczel István baranyavári főbíró halállal és vagyonelkobzással fenyegette meg a jegyzőket, ha kötelességeiket hanyagul teljesítik, a községeket pedig hadbírósággal, ha nem teszik ki a templomokra a császári zászlót. Egyik rendeletében ezt írja a jegyzőknek : ,,Aki szolgál, az tegye kötelességét ! Urak, gazdagok dolga a kényelmes élet, a szolga szolgáljon!"

43 Ugyancsak Perczel július 19-én kihirdetteti, hogy a császári hadsereg elfoglalta Pestet,