Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850
Debrecent, Szegedet és megszállta Kanizsát. Közli, hogy a július 15-én történt mohácsi ütközetben — amelyben egy kis számú honvéd csapat és dunaszekcsői, kölkedi és mohácsi népfelkelők csaptak össze a jóval nagyobb erejű császári katonasággal — a felkelők közül sokan elestek, többet elfogtak. A megfutamodottak közül mintegy ötvenen dereglyén akartak a Dunán átmenekülni, de a jármű elsüllyedt, s mindannyian a vízbe fulladtak. Mohács városát azért, mert többen közülük a felkelésben részt vettek, katonai fegyelem alá vonták. Kölked községet pedig, mert a sereg segítségére nyolc lovast felfegyverzett, legjobb lovaitól megfosztották. A szekcsői bírót ugyanezért elfogták, és a lakosságtól négy lovat elvettek. Felhívta a bírókat, hogy óvják a népet a hasonló cselekedetektől, mert különben irgalomra nem számíthatnak. 44 Tombol az erőszak. A gyűdi református tanítót azért, mert Jelacic proklamációját 1848. májusában letépte, és a császári hadsereget becsmérelte a katonai parancsnokság 50 botütésre ítélte. A gyűdi katolikus tanítót pedig, mivel a letépett hirdetményt a ref. tanító neki megmutatta, állásából elbocsátották. 45 Ugyancsak elbocsátották állásából Vészits András vajszlói jegyzőt is, mert részt vett a turonyi felkelésben. Az időközben első alispánná kinevezett Cseh Eduárd elérkezettnek látta az időt a közigazgatás megszilárdítására és a népfelkelés eseményeinek aprólékos kivizsgálására. Július 26-án értesítette a főbírókat, hogy a tapasztalat szerint a szomszéd megyékből már nem hatolnak be a megye területére forradalmi csapatok. A községekben munkájukat végző tisztviselőket sem fenyegeti már az a veszély, hogy a felkelők elfogják őket. A tisztviselőknek katonai karhatalommal való többszöri megjelenése a községekben megszilárdította a rendet, így a júniusi felkelésben résztvettek ügyében községenként vizsgálatot lehet tartani. Nyomozzák ki: 1. Mely helység vett részt a mozgalomban, kinek a parancsára és ki volt a vezérük? 2. A bűnösök közül kik szöktek meg és hova? 3. Ki milyen fegyverrel vett részt a felkelésben? 4. A fegyvereket szedjék be, foglalják jegyzékbe és hozzák be Pécsre. 46 * Pár nap múlva bebizonyosodott, hogy az alispán tévedett, amikor azt hitte, hogy a tisztviselők biztonságban járhatják be a megye községeit. Czéchmeister szentlőrinci járási esküdtet Nagypeterden a Somogy megyei nemzetőrök által felállított őrség elfogta és átvitte Somogy megyébe. Ezért a pécsi térparancsnok a községet 10 000 ezüst forint sarc fizetésére kötelezte, utasította az elöljáróságot, hogy az esküdt szabadon bocsátását eszközölje ki, mert ha nem, még más megtorlást is alkalmaz. Az esküdt elfogásában részes két nagypeterdi polgárt fogságba vetették. A községi elöljáróság szorongatott helyzetében Somogy megye kormánybiztosához, Noszlopy Gáspárhoz fordult, s kérte az esküdt szabadon bocsátását. Noszlopy levélben értesítette a térparancsnokságot, hogy az esküdtet, aki több császárpárti árulóval együtt az ő fogságában van, nem bocsátja szabadon. Abban az esetben, ha a császári katonaság a hazához hű polgárokat elhurcol, községeket megsarcol, vagy valakit kivégeztet, minden sarcolásért, ember-elhurcolásért, de különösen minden kivégzett hazafiért három hazaárulót fog kivégeztetni. 47 Amíg Noszlopy kemény hangú levelének megírásakor augusztus 2-án fáradhatatlanul munkálkodott a forradalom érdekében, és bízott a győzelemben, a szabadságharc csillaga egyre hanyatlott, s közeledett a tragikus vég. Nem egészen két hét múlva, augusztus 13-án Görgey serege Világosnál letette a fegyvert. A magyar hontalan lett saját hazájában! Sokan külföldre menekültek, mások olyan országrészbe, ahol nem ismerték őket. A külföldre menekülők előtt csak egyetlen út volt, Törökország. A baranyai vezetők közül gróf Batthyány Kázmér Aradról Radnán keresztül Lúgosra utazott. Néhány napi itt tartózkodás után Orsovára ment és augusztus 16-án át* Ezeknek a községenkénti vizsgálatoknak az iratai nem találhatók.
