Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

vegyen fel, a sarcot fizesse be, és az összeget a város lakóira birtok arányában vesse ki. Utasították a negyedmestereket, hogy házról-házra járva minden házból legalább egy-egy pár fehérruhát hozzanak be. A tanács, mely egész nap együttmaradt, a lakossággal együtt izgatottan várta a küldöttség visszaérkezését. A küldöttség este 10 óra után tért vissza és vezetője örömmel közölte, hogy a bán a pénzbeli sarcot egyelőre elengedte.

16 Két nappal később Majláth királyi biztos közbenjárására a hadisarcot Jelacic végleg elengedte azzal a kikötéssel, hogy a katonaság Pécsre szállításának és élelmezésének költségeit a város fogja viselni. Figyelmeztette egyben a várost, különösen a Szigeti városrészt — ahol egy őrt álló katonát lefegyvereztek —, hogy a jövőben a legcsekélyebb kihágástól is óvakodjanak, különben az elengedett büntetést azonnal a legszigorúbban végrehajtják.

17 A lefegyverzést a sarccal és halállal való fenyegetést sem tartották elégségesnek a lakosság fékentartására, ezért Jelacic elrendelte, hogy túszokat kell szedni. Gyenes János, Lakits Ferenc, Madarász Endre és Pirinyi Sándor tekintélyes és módos pécsi polgárokat a katonaság elfogta, és Eszék várába szállította. A városi tanács közbenjárására 100 000 forint biztosíték mellett — melyet az érdekeltek főleg vasgyári részvényekben tettek le a város levéltárába — később szabadon bocsátották őket.

18 Bármennyire is igyekeztek a katonai és polgári hatóságok a megyét a külvilágtól elzárni, a hírek mégis terjedtek. A lakosság egyre nyugtalanabb, a hatóságok egyre idegesebbek lettek. A rend és nyugalom helyreállításának legfőbb akadálya az volt, hogy Somogy megyéből kisebb forradalmi csapatok gyakran hatoltak be a megye területére, a templomtornyokra kitűzött császári zászlót eltávolították, a népet engedetlenségre és a rendeletek végrehajtásának megtagására biztatták. A járási tisztviselők nem is nagyon mertek a határszéli községekbe kimenni, mert attól féltek, hogy elfogják őket. Május 14-én a botykai erdő szélén lévő őrállásból két fegyveres fényes nappal bement Becefára és a templomtoronyra kitűzött császári lobogót onnan lelőtte, majd bántatlanul visszatért őrhelyére.

19 Pécsett is egyre feszültebb lett a hangulat. A dobszóval való hirdetést a térparancsnokság betiltotta és a feltétlenül szükséges esetben a térparancsnokságtól előzetesen engedélyt kellett kérni.

20 A város lakossága ellenszenvét már nyíltan is kimutatta. Amikor a katonák konyhájuk számára húst akartak vásárolni, a mészárosok az orruk előtt bezárták üzleteiket. A térparancsnokság felhívta a városi tanácsot, hogy az ilyen eseteket akadályozza meg, különben az ellenszegülők ellen az ostromállapot hadi eljárását alkalmazza.

21 Viholányi Antal és Lázár, Simunics István és Bánovszki pécsi polgárok nyilvános helyen Kossuthot éltették. A térparancsnok elfogatta és egyenként 50 botütésre ítélte őket. Felhívta egyben a városi tanácsot, hogy a lakosságot intse rendre és nyugalomra, mert a rendbontók ellen a jövőben még szigorúbb büntetést alkalmaznak.

22 A megye határain túlról újabb magyar győzelmekről érkeztek hírek. Május 23-án hajnalban egy őrnagy vezetésével 50 főnyi honvéd csapat vonult be Dunaszekcsőre. A toronyból eltávolították a császári lobogót és a magyar zászlót tűzték ki a helyére. Felkeresték a bírót, és utasítást adtak neki, hogy a környező falvak tartsanak készenlétben szekereket, mert a napokban nagyobb számú magyar sereg érkezik. A bírónak egy nyílt parancsot adtak át, utasítva, hogy azokat a honvédeket akik Eszék várának gyalázatos feladásában részt vettek, fogják el, és szállítsák Szeremlére. A csapat ezután Báta irányába elvonult.

23 Ez a hír villámgyorsan elterjedt az egész megyében, s a forradalmi hangulat tetőfokra hágott. Hiába volt most már minden fenyegetés, az eseményeket nem lehetett megállítani. Majthényi József volt alispán aki a császári sereg bevonulásakor elhagyta Pécset, s akit a magyar kormány májusban Baranya megye kormánybiztosává nevezett ki, azzal a kérelemmel fordult Noszlopi Gáspárhoz, Somogy megye kormánybiztosához, hogy küldjön csapatokat Pécs visszafoglalására. Ugyancsak ezt kérte több pécsi hazafi is. A város a várakozás